Magyar Katolikus Lexikon > C > cseh garas


cseh garas: középkori cseh ezüstpénz.  - A dénárrendszer Eu-ra kiterjedő válsága a pénzkibocsátó hatóságok legtöbbjét arra késztette, hogy a dénárnál nagyobb értékű pénzeket bocsássanak ki. Ennek egyik útja az aranypénz, másik útja a súlyosabb ezüstpénz, a garas verése volt. Fro-ban (tours-i garasok) és Itáliában készültek az első garasok, majd egész Eu-ban elterjedtek. Cseho-ban II. Vencel (1283-1305) firenzei mesterekkel Kuttenbergben verette az első ~okat. Ezeket hamarosan használták Alsó- és Felső-Au-ban, Lengyo-ban és Mo-on is. Okl-ek 1313 u. említenek ~okat leginkább Abaúj, Bars, Borsod, Hont, Sáros, Szabolcs és Zemplén vm-ben. A garasok pénzlába (így a dénárhoz viszonyított értékük) nem volt sem azonos, sem állandó. Prágában a 15 latos márkából (1 prágai márka: 253,14 g, a 15 latos márka 237,318 g színezüstöt tartalmazott) 66 db garast vertek. Így 1 garas 3,83 g súlyú és 12 dénárral egyenértékű volt. Adataink szerint Mo-on általában 8 dénárt számítottak egy ~ra. Károly Róbert pénzreformja keretében 1329: kezdett el garasokat veretni; ebben bizonyára befolyásolta a ~ok hazai szerepe is. G.I.

Hóman 1916:387. - 1921. - A Herman Ottó Múz. Évkv-e 1986/87:203. (Gedai István: Adatok a mo-i garasverés kezdetéhez)