Magyar Katolikus Lexikon > C > clunyi reform


clunyi reform: a bencés szerzetesség s rajta keresztül Európa 10. századi, →Clunyből fakadt megújulása. - Nagy Károly birod-ának 843 utáni széthullása miatt főként Itáliában és Fro-ban hosszú harc kezdődött a főurak között a hatalomért, melybe az egyháziakat is bevonták. A →laikus invesztitúra és a →simónia következtében az egyh. állások és birtokok sokszor betöltetlenül maradtak v. méltatlan kezekbe kerültek. A klérus elhanyagolta a →cölibátust, a ktorokban a →kommendás apátok okoztak romlást. A 10. sz. elején alig volt apátság, melyben a regulát megtartották volna. A helyzetet súlyosbították É-ról a normannok, D-ről a szaracénok, K-ről a m-ok támadásai. A pápaság a →sötét század zűrzavarában képtelen volt megújulást elindítani. A jobb érzésű pp-öktől és főuraktól támogatva Cluny lett a megújulás tűzhelye. - A clunyi ktort a világiaktól függetlenül s a p. védelme alatt azért alapították, hogy az imádság hajléka legyen. Aniane-i Szt Benedek hagyományára támaszkodva Szt Odo formálta meg a ~ szokásrendszerét. A ~ lényege a lit. és a felebaráti szeretet újrafelfedezése volt; az a fölismerés, hogy Isten országát először a hívők tanítóinak, a szerz-ek és papok lelkében kell kialakítani, s ebből megszülethet a megújult ker. társad. Ezért Clunyben mindennél fontosabbá vált a lit., abból a meggondolásból, hogy Istent, aki a királyok Királya, s az Úr Krisztust, aki a Király, a legnagyobb és állandó hódolat illeti meg. E hódolat a szerz-ek dolga, az „opus Dei”. A lit. lényeges része volt a reggeli sztmise és a délelőtti ünnepélyes konventmise. Magánmisét ekkor jobbára csak vasárnap mondtak, körmeneteket viszont vasárnap, szerdán és pénteken tartottak. A konvent fő feladata a napi nagy officium, melyhez különféle kis officiumok (Szűz Mária, Mindensztek, halottak officiuma) és zsoltárcsoportok (graduális, bűnbánati) csatlakoztak. Így Clunyben naponta kb. négyszer annyit zsoltároztak, mint amennyit a regula előírt. A szerz-ek Isten udvari népének tekintették magukat, s a szakadatlan istendicséret alól csak azok kaptak fölmentést, akik dolgoztak v. a kv-eket másolták. Az imádsághoz szükséges összeszedettséget a csend őrzésével biztosították. A nagyrészt nemesi származású bencések a tp. felszerelésében és díszítésében is igényességre törekedtek. A tisztaság és előkelőség a ktorban is megmutatkozott: nem tiltották a fürdést, a test külsejére is nagy gondot fordítottak. Az étkezés jóval bőségesebb és változatosabb volt, mint a régi ktorokban. A 2-3 fogásos ebédhez iustitiaként a bor is hozzá tartozott. Ha elhunyt jótevőért végezték az officiumot, pietantia néven előételt, s a iustitián kívül caritast, jobb minőségű bort is kaptak. Különös szeretettel gondoskodtak a betegekről és a szegényekről. Az alamizsnás testvér tartotta számon a környék szegényeit az e célra fenntartott jövedelemből. A klauzúrán kívül 40 ffi, ill. 30 nő zarándok számára építettek szálláshelyet, ispotályt, ahol 3 napig bárki megpihenhetett. - Szt Benedek regulájában az imádság, a fizikai és a szellemi munka szinte egyforma időt tölt ki a napban. A ~ az imádság javára bontotta meg ezt az egyensúlyt: fizikai munka nem szerepel a napirendben, a szellemi főként lit. és aszketikus tanulmányokat jelentett. Klasszikus v. teol. tud-kal nem foglalkoztak, s a ktoron kívül nem tartottak fönn isk-t. XI. János 931: erősítette meg Cluny alapítólevelét, Odo apátot fölhatalmazta a ~ terjesztésére, s megengedte, hogy az újjászervezett ktorokat a clunyi apát joghatósága alá vonják. A ~ úgy terjedt, hogy alapítók, pp-ök és uralkodók Clunyre bízták, hogy ktoraikat szervezze át a ~ szerint. A ~ itáliai elterjedésében a legnagyobb szerepet Farfa ktora játszotta, mely 999: vette át. **

Galla Ferenc: A ~ hatása Mo-on. Bp., 1931. - Csóka I:148.