Magyar Katolikus Lexikon > C > circumcelliók


circumcelliók, circumcelliones (a lat. circum és cella szavakból): 1. kóbor rablóbandák tagjai az ókorban a római birodalom afrikai tartományaiban. Nem tekinthetők külön szektának, ill. eretnekségnek. Munkakerülő emberekből verbuválódtak, s erőszakos tetteikről váltak hírhedtté. A ~ közül kerültek ki a legfanatikusabb →donatisták. Szt Ágoston szerint: „genus hominum... victus sui causa, cellas circumiens rusticanas”, 'olyan emberek, akik a falvak éléstárait (→cella) fosztogatják megélhetésük biztosítására'. Sevillai Izidornál kóbor szerz-ek, egyesek szerint megtévedt aszkéták. - 2. eretnekek a 13. századi Szászországban, akik a kiközösített II. Frigyes császár mellé álltak, s eretneknek hirdették a pápát és a szerzeteseket. **

EC III:1700.