Magyar Katolikus Lexikon > C > cigányok


cigányok: észak-indiai származású, állandó vándorlásban élő népcsoport. - Sötét bőrük és hajszínük jól megkülönbözteti őket Eu. népeitől. 1419: Konrad Justinger krónikájában tűnt föl a ~ egyiptomi eredetének elmélete, s a fáraó népe, a fáraó fiai név. Indiai rokonságukat elsőként Vályi István 1776: bizonyította. - A ~ nyelve, gondolkodásmódja és életformája indiai jellegű. Kultúrájuk és ruházatuk a környező népektől való, melyekkel vándorlásaik során találkoztak. Írott történelmük nincs. Őshazájukat Kr. u. az 5-10. sz: hagyták el. Kisázsián és a Balkánon keresztül érkeztek a 15. sz. elején Mo-ra. Okl-einkben zigan néven említik őket, de létszámukról és elhelyezkedésükről nincsenek adatok. - Amikor Eu-ban megjelentek, zarándokként mutatkoztak be, s vándorlásuknak ker. magyarázatát adták: őseik Egyiptomban nem fogadták be a Heródes elől menekülő Szt Családot; más változat szerint ők kovácsolták Krisztus keresztjéhez a szegeket; a megfeszített Krisztust még ágyékkötőjétől is megfosztották. Ezért kell büntetésül vándorolniuk (Ahasvérus, a bolygó zsidó motívuma!). - Eleinte Eu-szerte kedvezően fogadták a ~at, kik gyéren lakott vidékeken földesúri kastélyoknál szolgáltak. A 15. sz. végén főként Angliában és Fro-ban üldözni kezdték őket. - A ~ legföljebb néhány 100 fős csoportokban vándoroltak. Mivel nem telepedtek le tartósan, áll-ot nem alapítottak. Vándorlás közben a nemzetségek ősi jelrendszerrel tájékoztatták egymást. Mesterségeik is a vándorláshoz kapcsolódtak: kemencetapasztás, kengyelfutás, miskárolás, szeg- és fegyverkovácsolás, teknővájás. - Mo-on megértően kezelték a ~ ügyét. Mária Terézia 1761. XI. 13: megtiltotta csúfneveik használatát, s hivatalosan újlakosok, újmagyarok, újparasztok nevet adott nekik. Az ország érdekének tartotta a ~ beépülését, gazd. és kulturális fölemelését. Nagyszabású telepítést kezdeményezett, sikertelenül. Összeírásukat 1758, 1775-79, 1780: s később is megkísérelték, de csak a letelepülteket vették számba. A ~ tömeges vándorlása csak 1940 u. szűnt meg, s a korábbi időkben néha csak a vándorlókat tekintették ~nak. - A ~ nyelvének sok nyelvjárása van, melyek a törzsek és csoportok aránylag távoli vándorútjaiból következtek. A közös gör., iráni, örm. és török jövevényszavak arról vallanak, hogy átvételük idején a ma egymástól távoli csoportok ősei együtt éltek. A ~ önmagukat romnak ('ember') v. kálónak ('fekete'), a nem ~at parnonak ('fehér') nevezik.  - Közép-Eu. egyes országaiban az 1930-40: kiélesedett zsidó problémáról a figyelmet elterelendő megpróbálkoztak a cigánykérdés felvételével és cigányellenes mozgalmak támasztásával. Eredménye e mozg-aknak nem volt, mert bár a cigányság nyughatatlansága és rossz eü. állapota miatt ált. nem örvend nagy népszerűségnek, szegénysége, kedélye és romantikus életmódja folytán inkább részvétet ébresztett maga iránt, mint gyűlöletet. A nácik azonban kb. 50.000 cigányt megöltek. - A ~ létszáma a világon 1990 k. 2-3.000.000-ra tehető. A ~ szül. arányszáma a legtöbb helyen igen magas, de a magas halálozási arányszám miatt korábban nem szaporodtak túlságosan. Az életmód kulturáltságától függően csökken a halálozási és nő a szaporodási arányszámuk. - Mo-on a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés, a legkevesebben Vas és Győr-Sopron-Moson m-ben laknak. Az utóbbi évtizedekben sokan a városokba telepedtek be, s szakítva ősi foglalkozásukkal az iparban és a kiskeresk-ben helyezkedtek el. A korábban legműveltebb muzsikus réteg mellett létrejött a cigányértelmiség, melyben jelentős szerepe van az íróknak és költőknek. Fő céljuk fejleszteni a cigány nyelvet, alkalmassá tenni a mai kultúra kifejezésére, s a ~ közül minél többet kiemelni az iskolázatlanságból. - M. ciganológusok Wlislocki Henrik, Habsburg József főhg., Erdős Kamill, Hermann Antal. - A ~ a szétszórtságban és a legkülönbözőbb életkörülmények között is szívósan őrzik ősi sajátságaikat, s babonás szokásaikat is. Szinte kivétel nélkül róm. kat-nak vallják magukat, s búcsújárások alkalmával (eu. cigányzarándoklat, csatkai búcsú) őszinte és mély vallásos érzékről tesznek tanúságot. Lelkipásztori gondozásuk gyakran állandó lakhely híján a keresztelésre, az esküvőre és a temetésre korlátozódik. Mindazonáltal az egyh-nak vannak papjai, akik a ~ gondozására szentelik életüket, s átveszik nomád életmódjukat (pl. Fro-ban). Mo-on a plnosok próbálkoznak a cigány lelkipásztorkodással (legismertebb a Hodászon 40 é. működő Sólya Miklós g.k. parókus). Mi.J.

Pallas IV:361. (50 oldalas mellékletben József főhg. cigány nyelvtana és szótára, Wlislocki H. vallástört., Hermann A. zenei elemzése nagy irod-mal!) - Cigányország útjain