címzetes püspök (lat. episcopus titularis): minden olyan fölszentelt püspök, aki nem a szó szoros értelmében vett →megyéspüspök (376.k.). - 325: a niceai zsin. elrendelte, hogy a novaciánus pp-ök megtérésük után megtarthatják a ppi címet, de ppi hivatal nélkül. A 7-8. sz-tól a szaracénok, a 13. sz-tól a törökök és más nem ker-ek által elűzött pp-öket a Ny-i pp-ök segítőtársként befogadták, haláluk után pedig a "hitetlenek" kezében maradt egyhm-k címére újabb pp-öket szent. - V. Kelemen rendezte a ~ök kinevezését, a trienti zsin. főpapi lit. funkcióikat az →ordinárius hozzájárulásához kötötte. XIII. Leó 1882. VI. 10: hiv. elnevezésüket az in partibus infidelium 'hitetlenek vidékén lévő' pp-ről ~re változtatta. A ~öknek semmilyen egyhkormányzati hatalmuk nincs abban az egyhm-ben, melynek címét viselik. A ~öknek címül adott hajdani egyhm-k listáját az Annuario Pontificio évente közli. - A hatályos jog szerint ~ lehet spp, kiérd. mpp. v. nem lpászt. hivatalban lévő pp. - Mo-on az egykori ppségek címét a kir. adományozhatta úgy, hogy a jelölt felterjesztését a pápa felé engedélyezte. Ilyen címek voltak: Almis, Ansaria, Arbe, Belgrád és Szendrő, Bidua, Boson, Bécs, Drivasztó, Dulcino, Dulm, Fáró, Kattaró, Kurzola, Makaria, Novi, Pristina, Roson, Szkutari, Stagnó, Szardika, Szebenikó, Szkardona, Szkopia, Szerbia, Szvidnic, Temnen, Tinnin, Trau, Tribunic, Trebinje, Veglia, Vovadra, Zakulmia. E címek viselőit, kivéve a belgrádit és tinninit, nem sztelték föl, választott pp-nek nevezték őket. Mo-on Illustrissimus megszólítás, pirosgombos reverenda, zöld zsinóron mellkereszt illette meg, Róma azonban egyszerű papként rangsorolta őket. 1885-ig a m. ~ök mind, utána csak a 2 felsztelt, főrendiházi tagok voltak. E.P.

LThK X:212. - Erdő 1991:246.