Magyar Katolikus Lexikon > C > Csongrád vármegye


Csongrád vármegye: a történelmi Magyarország Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csanád, Torontál, Bács-Bodrog vármegyék által határolt része. - Ter-e 3413 km². Fő folyója a Tisza. Székhelye 1883-1950: Szentes. - A honfoglalás előtt bolgár ter., Anonymus szerint 896-99: szállták meg őseink. A hagyomány szerint Árpád főfejed. Szeren tartotta az 1. ogy-t, ahol a törzsfők vérszerződést kötöttek. A honfoglaló Ond vezér fia építtette szálláster-ük közp-jaként →Csongrád várát, Ondtól származott a Bor, v. Bár-Kalán nemzetség, nemzetségi monostoruk Szer és Ellés. Csongrád földvárába Szt István saját ispánját ültette, fennhatósága alá rendelte a nemzetség korábbi ter-ét, melyből 1/3 részt hagyott a nemzetségnek. A legjelentősebb kir. birtok, Szeged orsz. sórakodóhely, csak a kirnéi része lett rövid időre az ispotályosoké. Az értékes halászhelyek közül Szentadorjánmártélyt Szt István a zalavári, Nándordot a bakonybéli apátságnak, I. Géza Alpár részét, Csányt, Ságot, Sápot és a bődi révet a garamszentbenedeki, Szt László Ányást a tihanyi apátságnak, Halászt az egri pp-nek, Alpár 2. részét a váci pp-nek, 3. részét a szávaszentdemeteri gör. monostornak adta. Pétermonostorát a Becse-Gergely, Dorozsmamonostorát a Dorozsma nemzetség építtette. 1241. IV: a tatárok (mongolok) Csongrád várát és a szeri monostort bevették, egyes seregrészeiket Szegeden egyesítették. A tatárdúlást 24 ismert falu közül 6 élte túl, az elpusztított Csongrád vára szerepét Szeged vette át, ahol kővár épült; Szeged lett a vm. székhelye. IV. Béla az elnéptelenedett ~be a Tisza mindkét oldalára kunokat telepített, akik az egyh. birtokok kivételével megkapták az elnéptelenedett falvak határait. Az állandó letelepedés és a kerség ellen lázadó kunokat 1280 v. 1282: a hódtavi csatában IV. László kir. legyőzte, majd az országból elmenekülteket visszahozta. Ter-üket később székek szerint szervezték meg. 1242-1332: 36 faluját lakták; 1332: a pápai tizedjegyzék a váci ppségben csak Apor, [Szentadorján]mártély, Szer (csanádi esp.) és Sáp (szolnoki esp.) egyházas helyet említi. E jegyzék szerint a bács-kalocsai főegyhm. szegedi espségéhez tartozó Szeged-Felsőváros és Szeged-Belváros pléb-ja együtt a legnagyobb összeget fizette az alföldi városok közül. A 15. sz: a török elől menekülő rácokat Brankovics György Perlak, Peszér és Péterréve falvakba, a garamszentbenedeki apátság Alpárra, Hunyadi János Hódvásárhelyre telepítette. 1435: a temesvári ogy. határozata szerint ~ 200 lovast tartozott küldeni a tör. elleni hadakozáshoz, akik 1437: az Al-Duna, 1439: Szendrő vár védelmében vettek részt. II. Ulászló 1444. VIII. 1: Szegeden kötött békét II. Murad szultánnal, I. (Hunyadi) Mátyás 1463. IX: innen indult Bosznia visszafoglalására. A 15. sz. végén Zenta városa s egy közeli falu a budai kápt-é, Adorján vidékén 6 falu és puszta az óbudai apácáké, Szegedtől É-ra a zalavári apát, Szolnok vm. határában az aradi kápt. és a garamszentbenedeki konvent birtokolt egy-egy falut. Szeged várán kívül 4 városa, 86 helysége és 58 főbb birtokosa volt. 1514 nyarán Perlaknál a nándorfehérvári vicebánok csapata fölszámolta Nagy Antal parasztseregét; a csatlakozott (s a m. falvakat feldúló) rácok szolgálatuk jutalmaként Szeged városát követelték. 1526 őszén egy török csapat a Duna-Tisza közén át vonult haza, IX. 29: kirabolta és fölgyújtotta Szert s az útjába került falvakat. Szapolyai János volt lovásza, Cserni Iván aradi, csanádi és csongrádi rácokkal 1527 elején elfoglalta Szegedet, Szabadkán cári udvart tartott, a szerb fejedség ígérete után I. Ferdinándot támogatta; VII. 22: miután Szegeden megsebesült, Tornyos falunál Török Bálint megtámadta és megölte. A →váradi béke (1538. IV. 24.) szerint ~ I. (Szapolyai) Jánosé lett. 1542. XII: Tiszán inneni része a Fráter György megerősítette Szegeddel együtt a töröké lett, akik megszervezték a szegedi szandzsákot. 1544. VIII. 1: a tordai ogy. kimondta ~ Erdélyhez tartozását. 1552. II. 20: éjjel a Tóth Mihály városbíró vezette m. hajdúk visszafoglalták Szeged városát, de a vár a töröké maradt; III. 1: Ali budai pasa elfoglalta Szegedet, VIII: ~ Tiszán túli részét is. A szegedi szandzsák népét a kir. és a tör. is adóztatta. 1552-től egy része a szolnoki szandzsákhoz tartozott. 1566. IX. 2: Gyula eleste után csak a töröknek adózott. Szeged környékét 1597-99: tatárok pusztították és az egri vilajetbe osztották. Szeged, Vásárhely és Csongrád nahije (járás) és kádi székhelyek. A szegedi szandzsákhoz 6 erősség és 7 palánkvár tartozott, a szegedi helyőrség 3-400, a csongrádi 150 katonából állt. ~ törvényhozása nem szűnt meg, a vm. határain kívül tengődött. 1635. XII. 12: Esterházy Miklós nádor ~t Pest vm-hez csatolta. 1641-42: közgyűlését Füleken tartották. 1647: a pozsonyi ogy. ~t Heves vm-hez, 1649: Borsod vm-hez csatolta közös fő- és alispánnal s közgyűléssel, melyet Szendrő és Ónod várában tartottak. Szolgabíráit mindkét vm. maga választotta. ~ben ekkor 13 m. és 12 rác falu volt. A török vallási türelme segítette Szegedi-Kiss István és Abádi Benedek prot. prédikátorok hitterjesztését (utóbbi nyomdát is állított föl Szegeden), s menlevelet adott a ferenceseknek, akik az Alföld népének egyedüli lelki gondozói voltak. 1663. VI. 3. óta megmaradt szül. anyakv-ük. 1686. X. 23: Szeged török őrsége 24 napi ostrom után szabad elvonulásért - 600 török 200 szekéren - a várat föladta, Temesvár felé vonult: ezzel ~ hódoltsága véget ért. Az Egyh. a szegedi jezsuiták, Dolny István, majd Nádasdy László gr. csanádi pp-ök vez-vel ellenreformációba kezdett. ~t ekkor nem a főispán, hanem a keresk. közp., Szeged kamarai tisztjei igazgatták. A földigénylők közül csupán a csanádi pp. kapott vissza birtokot. 1693: létrehozták a határőrvidéket a Maros és a Tisza között, mely a rácok betelepedését segítette, akiket 1702. V. 16: az udvari kamara kivont a vm. joghatósága alól. A vm. nemessége Rákóczit támogatta; 1703. VII. 20-VIII. 10: Szegedet a kurucok sikertelenül ostromolták. 1710: ~ben pestis pusztított. A 1715:92. tc. ~t elismerte, de újjászervezéséről csak az 1723:56/58. tc. intézkedett. Az első közgyűlést X. 6: tartották. Bár az 1741:18. tc. elrendelte, ~ csak 1750: kapta vissza határőrvidék ter-eit; a rácok ekkor Oroszo-ban telepedtek le. A vm. székhelye Szegvár; 10 é. alatt Bács vm-től elperelték Szentpéter és Horgos pusztákat. -

Az 1719: sz. kir. város rangot nyert Szegeden a piar-k plébániát és gimn-ot alapítottak. 1786: már létezett a gyógyszertár, 1796: ~nek 3 sebésze és 1 orvosa volt. 1799: bevezették az állatgyógyászatot. II. József közig. reformja ~t Békéssel és Csanáddal egyesítette. A németesítés hatástalan maradt, ~ 1787. X. óta m-ul írta akv-eit. 1806: bevezették a himlőoltást, 1831: a kolerajárványban 2600 lakos halt meg. 1836: a vm. pecsétjére lat. helyett m. köriratot vésettek. 1848: ~ nemzetőrei részt vettek a délvidéki harcokban. 1849. VII. 28: a fölrobbant újszegedi lőporraktárnak 800 áldozata volt, VII. 30: Thurn osztr. dandára kirabolta és fölgyújtotta Csongrádot. VIII. 1: Dembinski föladta a szegedi sáncokat, VIII. 5: Szőregen csatát vesztett. Haynau ágyúi fölgyújtották Újszegedet. Az önkényuralom 1850-60: Szegedet ~ alá rendelte, ~t a Pest-Budai ker-be osztotta. Az 1873:11. tc. Hódmezővásárhelynek tvhat. jogot adott, az 1881:63. tc. Gorcsa, Szikáncs, Sziget, Kopáncs és Nagyrét pusztákat hatósága alá rendelte. Az 1876:33. tc., ill. az 1877:1. tc. ~hez csatolta Dorozsmát Átokháza és Üllés pusztáival, Békés vm-hez Sámson és Szőlős pusztákat. Az 1880:16. tc. Szegeddel egyesítette a Torontál vm-be épült külvárosát, Újszegedet. 1878: Szentes lett a vm. székhelye, ahol 1883. XII. 13: az új megyeházán megtartották ~ első közgyűlését. - 1919: Hódmezővásárhely és Szeged városa mellett 2 kis-, 16 nagyközs-e volt, közülük 3 kevesebb mint 3000 lakosú. - Mo. 63 vm-je közül ~ ter-ileg a 40., népességileg a 19., népsűrűségét tekintve (1910: 91/km²) a 2. - 1899-1913: kivándorolt 708 fő, visszavándorolt 60 fő, a végleges 648 kivándorlót tekintve a vm-k között a 63. - 12 r.k. egyhközs. a váci, 5 a csanádi, 1 a kalocsai, 3 g.k. par. a nagyváradi, 2 filia a lugosi, 3 g.kel. egyhközs. az aradi egyhm., 3 ev. gyül. a bányai, 3 ref. a tiszántúli egyhker. része; az izr-knak 5 akv. ker-e volt. - Lakói 1784: 44.655 (3 mezőváros, 7 közs.) + Szeged 20.947, 1827: 80.865 (10.525 házban), 1869: 211.784, 1880: 223.761, 1890: 255.937, 1900: 289.380, 1910: 319.274 m., 2862 ném., 646 szl., 773 rum., 1235 szerb, 673 egyéb; 243.343 r.k., 857 g.k., 2828 g.kel., 5449 ev., 61.832 ref., 10.296 izr., össz. 325.568. - 1918. XI. 16-1921. VIII. 15: ~ Szegedtől s Ülléstől D-re eső sávját a belgrádi fegyverszüneti egyezmény alapján a szerbek, Szegedet a fr-k, 1919. IV. 28-1920. III. 30: a rum. csapatok megszállták. Főként az utóbbiak rablásai pótolhatatlan károkat okoztak a múz-ok, kvtárak, isk-ák és hivatalok fölszerelésében, az állatállományban stb. 1919. V. 30-VIII. 12: Szegeden székelt az ellenforr. kormánya, itt kezdték meg a Nemz. Hadsereg szervezését. 1941. IV. 11: a Bácskába bevonult honvédek Horgost (mely a kalocsai főegyhm-hez tartozott) visszafoglalták. - Lélekszáma 1920: 326.839, 1930: 343.492, 1941: 357.775 m., 528 ném., 355 szl., 285 rum., 203 rutén, 960 szerb, 364 cigány, 313 egyéb; 280.253 r.k., 1562 g.k., 2367 g.kel., 7568 ev., 61.400 ref., 577 unit., 88 bapt., 6915 izr., 413 egyéb vall., össz. 361.143. - 1944. X. 4-11: az oroszok elfoglalták. 1945-50: a Szentes székhelyű ~nek Hódmezővásárhely, Szeged tvhat. jogú városa, Csongrád és Szentes megyei városa, csongrádi, kiskundorozsmai és mindszenti járása volt. 1950. I. 1: a →tanácsrendszer bevezetésekor ~be kebelezték →Csanád vármegye torontáli és (a →Békés vármegyéhez csatolt Nagykopács kivételével) makói járását. →Csongrád megye. - Lélekszáma 1960: 434.046, 1980: 445.829, 1990: 434.143. 88

Zsilinszky Mihály: ~ tört. 1-3. köt. Bp., 1897. - Pallas IV:761. - Csánki I:881. - Edelényi 1928:669. - ~. S.a.r. Csíkvári Antal. Bp., 1938. - Zalotay Elemér: ~ társad-rajza és ált. ismertetése. Uo., 1938. - Cs. m. Levtára 1723-1850. Szerk. Barta László. Szentes, 1986.