Magyar Katolikus Lexikon > C > Csepelényi


Csepelényi Ferenc, SJ (Győr, Győr vm., 1676.-Buda, 1737. máj. 27.): tanár. - 1695: lépett a r-be. Fil-t Nagyszombatban, teol-t Grácban és Bécsben hallg. Fil. és teol. dr. Tanulm-ai végeztével Erdélybe küldték, ahol titokban kezdett tanítani. Később Kassán és Nagyszombatban tanított. 1720: Trencsénben koll. rektor és novícmester. 1727: Pozsonyban, 1730: Kassán, 1731: Egerben ig. 1732: a nagyszombati főisk. kancellárja lett. - Fm: Discursus politici de variis rei publicae gubernandae formis. Nagyszombat, 1709. - Septemviri ductae Tyrnaviam coloniae sapientiae, seu grata eorum memoria quorum stat beneficio universitatis. Uo., 1711. - 1718: a kassai egy-en tartott teol. előadássorozata kz-ban a gyulafehérvári Batthyány-kvtárban. H.J.

Szinnyei II:272. - H. Kovács 1907:38.

Csepelényi György, OSPPE (Biccse, Trencsén vm., 1626.-Szőke, 1674. máj. 24.): vértanú. - Atyja ~ György, anyja Pataki Zsófia. Gyermekkorában édesanyját elkísérte szegény- és beteglátogató útjaira. 1642: lépett a r-be. Újoncévét a zoborhegyi ktorban töltötte, ahol kitűnt életsztségével, szigorú életmódjával és Mária-tiszteletével. Bölcs. és hittud. tanulm. végeztével a pápai, majd a máriavölgyi rházba helyezték hitszónoknak. Beszédei hatására számos megtérés történt. 1660: a máriavölgyi ktor alperjele és novícmester. Kiemelkedő szerepe volt a prot-ok visszatérítésében; békés, alázatos módszerei elütöttek a harcos hitvitázókétól. Mindezek alapján X. Kelemen p. ~t nevezte ki a hazai missziók főn-ének, működési ter-ének súlypontjául a török kézen lévő Mezőkövesd-Eger-Füzér vidékét jelölve meg. Több pálos társával rövid idő alatt 7 kálvinista falut visszatérített a kat. hitre. 1674. III. 26: húsvét másnapján egy kóbor prot. csapat behatolt a füzéri pléb-ra, s rabszíjra fűzve magával hurcolta ~t. Fogsága 60 napja alatt napokon keresztül ruhátlanul kellett járnia, megvesszőzték, és Krisztus kicsúfolóit utánozva veres dolmányt húztak rá és leköpdösték. Hatalmas terheket cipeltettek vele, majd egyikük a hátára ült és sarkantyúit az oldalába vágva futásra kényszerítette. ~ közben imádkozott kínzóiért, akik közül az egyik megsajnálta és Isten szt emberének nevezte; társai erre agyonverték. Látva, hogy baltaütéseiket sérelem nélkül állja, többen gondolkodóba estek, megtértek és elhagyták cimboráik társaságát. Ekkor fegyveres kísérettel a szomszédos faluban tartózkodó mezőkövesdi plnoshoz vitték, megengedték neki, hogy meggyónjon, megáldozzon. A farmosi tp. mellett akarták kivégezni, de több hajdú hiába emelte a karját, hogy fejét leüsse, nem volt benne erő. Ezért átvitték Szőke községbe, ahol úrnapján sikerült kivégezniök. Holtteste napokig hevert temetetlenül az oszlás jelei nélkül. Az egri pasa intézkedett, hogy "Isten szent emberét" tisztességesen temessék el. Temetésén az egerfarmosi tp-ban Nagy János mezőkövesdi plnos a mártírok miséjét mondta érte. A jelen volt 300 hívő esküvel igazolta a nemsokára megindított sztté avatási eljárás során, hogy a ravatalon fekvő ~ úrfölmutatáskor fölült, és ő is magasra emelte a kezébe adott viaszkelyhet. Holttestét 1689: a sátoraljaújhelyi pálos, ma plébtp. Szt Kereszt-oltára alá temették. 1689: Fenesy György egri pp. megindította szttéavatási eljárását. A Sztszék megengedte tiszt-ét, de nem történt meg a sztté avatás; szabályaik szellemében ezt maguk a pálosok sem támogatták. Emlékét a mezőkövesdi hívek ápolják legjobban. Földi maradványait halálának 300. évford-ján az egri egyhm. által ajándékozott ezüstös koporsóba helyezték. H.J.

Tomcsányi Lajos: ~ pálos vt. Bp., 1927. - Kisbán II:125. - Utunk 1944:8. sz. (Lánczos Zoltán: elmélkedések Tm. ~ vt-ról) - Lánczos Zoltán: A mezőkövesdiek Cs-tiszteletének kezdete. Bp., 1980. Kz. - Puskely 1994:322. - EH III:621. (s.v. tiszteletreméltó Cseplényi)