Magyar Katolikus Lexikon > C > Csatár


Csatár, v. Bihar vm. (Cetariu, Ro.): plébánia a v. nagyváradi egyhm. bihari esp. ker-ében. - Tp-át 1291 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1552 u. ref-ok lettek. 1743: alapították újra. Mai Bold. Szűz tp-át 1809: építették, org-ját (1/7 m/r) 1905 k. Peppert építette. Kegyura 1880: a nagyváradi pp. - Plébánosai: 1333: Pál; 1550: István, Ambrus; 1755: Mayer János, 1762: Marton Miklós, 1777: Borsos János, 1800: Pirity György, 1817: Komáromi József, 1838: Balásy István, 1860: Kocsis Ferenc, 1901: Mészáros Flórián, 1912: Kauzli Gyula, 1959: Aczél István. - Lakói 1840: 143 r.k., 1291 ref., össz. 1434; 1896: 290 r.k., 7 g.k., 2 g.kel., 1109 ref., 16 izr., össz. 1424; 1948: 642 r.k. (4 tanerős r.k. ált. isk-ban 260 tanuló). **

MEN:167. - Schem. Mv. 1895:242. - Gerecze II:212.

Csatár, Veszprém m.: Szent Kereszt-búcsújáró hely Veszprém külterületi lakott helyén. - A veszprémvölgyi apácák Kemecse falujából vált ki. 1625: a győri jezsuiták birtoka, jövedelmét a Séden álló vizimalom és legelői jelentették. 1742: Elühegy alias Csatár. Nevét ma Csatár-puszta, Csatármalom lakott helyek őrzik. A 18. sz: keletkezett Szt Kereszt-ereklyét őrző búcsújáró hely. A Bakony DK-i vidékén egészen Somogyig a Szt Kereszt-kultusz közp-ja volt. A környék m., ném. és szláv nyelvű lakosssága a Szt Kereszt föltalálása ünnepén zarándokol ide. B.G.

Ila-Kovacsics 1964:154.

Csatár, Zala m.: 1. Boldogságos Szűz Máriáról nevezett bencés apátság. 1137 k. a Gutkeled nemzetséghez tartozó Márton ispán bencés apátságot alapított Szt Péter ap. tiszt. Ő és felesége birtokokkal, szolgáltató néppel, 200-200 lóval, ökörrel és sertéssel, 1660 birkával látta el. Az apátok gondatlansága miatt zálogba kellett adni egy nagyértékű Bibliát, melyet később Admontban, ma Bécsben őriznek (→Csatári Biblia). 1263: a monostor tartozása már 70 márkára rúgott, s mert nem tudtak fizetni, a kv-et elvesztették. - 1239: a konventnek még biztosan nem volt saját pecsétje, 1250: azonban már hiteles pecsétje alatt bocsájtott ki okl-et. E pecsétet 1310 e. nem ismert okok miatt újabbal váltották föl. 1353: mint kisebb konventet a kir. pecsétvizsgálat alkalmával törölték a hiteleshelyek sorából. Kör alakú (37 mm), 1310 előtti pecsétjén pad alakú trónuson Szt Péter dicsfénnyel, mitrával, jobbjában 2 kulcs, baljában kv. Bal vállánál örvénylő sugarakkal körülvett napkorong látható. Majuszkulás körirata pontsorok között: SIGILLVM • CONVENTVS • BEATI • PETRI • APOSTOLI • DE • CHOTAR. - Az apátságnak a közeli Botfalván (ma Botfa) és Ebesfalván volt még birtoka. 1508: a vizitátor csak egy apátot és egy idegen szerz-t talált. A kéttornyú tp-ban Szt Péter, Szt Kereszt és Szűz Mária oltár állt. Épülete elenyészett. Címét mint kegyúr a monyorókeréki gr. Erdődy család seniorja adományozta. Viselte: 1798: Rajcs Antal SJ, 1824: Sybrik József, majd Player János. - 2. plébánia a veszprémi egyhm. zalaszentgróti esp. ker-ében. 1141: Chitary. Tp-át 1137 e. Szt Péter tiszt. sztelték. 1775: barokk stílusban bőv. és a Szeplőtelen fogantatás tiszt. sztelték. ~t a törökök 1661: elfoglalták. 1756: alapították újra. Kegyura 1880: a csatári apátság. Harangjait 1818: (250 kg) Haeller András, 1927: (100 kg) Szlezák László öntötte. - Filiái 1992: Bocfölde (1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 10 ffit), Botfa (1944/45: malenkij robotra hurcoltak 20 ffit, 7 nőt). - Plébánosai: Majer János, 1762: Marton Miklós, 1777: Borsos Jónás, 1801: Pirity György, 1818: Komáromi József, 1839: Balásy István, 1860: Kocsis Ferenc, 1901: Mészáros Flórián, 1912: Kauzli Gyula, 1959: Aczél István. - Lakói 1840: 39 r.k., össz. 39; 1910: 575 r.k., össz. 575; 1940: 662 r.k., össz. 662; 1983: 555 r.k; 1990: össz. 514. - 3. Szűz Mária-búcsújáró hely. A falu határában lévő Csatáripuszta szt kútjához már a török idők előtt zarándokoltak. Legendájának több változata van: a) A török elvonulása után a győri és a zágrábi pp. által vezetett zarándokok imádkoztak, hogy megtalálják a v. kegyszobrot. Egy fán megjelent a Szűzanya, s a fa tövében megtalálták a szobrot, mely azóta fatörzsön áll; b) A tp-ot más helyen kezdték alapozni, de a téglákat angyalok a mai helyre vitték; c) Egy jámbor embernek álmában megjelent a Szűzanya, s kérte, hogy a hegyoldalban ásson gödröt, s abban majd vizet talál. Így is történt, s a kútból a legnagyobb szárazság idején sem apadt ki a víz. A hagyomány szerint számos csodás gyógyulás történt. Főbb búcsúi: VIII. 15, IX. 8. A zarándokok száma a 19. sz. végén megcsappant. Zala, Vas és Veszprém vm-k m., vend és ném. lakóinak búcsújáró helye. - A búcsús csoportokat búcsúvezetők, kántortanítók, céhmesterek vezették mezei utakon. Az asszonyok a közelből sok virágot vittek. Falunként állandó helyen telepedtek le a tp. körül, s itt és a lábaspajtában éjszakáztak. A tp. falánál gyertyát égettek. Az először ide zarándokló gyereket megkeresztelik (→búcsúkeresztség). Mise alatt pénzadományaikat egykor az oltárra helyezték. Az ünnepi nagymise után indultak haza, zöld ágat (gyertyán, bükk ill. fenyőtobozt) vittek magukkal, s ezt villámcsapás ellen az eresz alá dugják. Az imameghallgatásokat újabb hálatáblák is jelzik. Búcsú alkalmával a kirakodóvásárra árusok, lacikonyhások, mézeskalácsosok, cukrászok, bazárosok, körhintások, planétások érkeztek Lövőről, Körmendről és Zalaegerszegről. Megjelentek a koldusok és csavargók is. Este egykor a pajtában →búcsúbált rendeztek. A sztkutat a körmendi vásárra menők gyakran útba ejtették. H.F.L.-B.G.

1. LBE:129. - Péterffy II:273. - PanRt XII/b:256. - 2. Gerecze II:1025.- VEN 1975:203; 1992:71. - 3. Pallas IV:630. - Szolg. 1975:27. (Marosi László: „Mint Pátronánkhoz, Édesanyánkhoz.” ~.) - MJ - Baldaszti József: Búcsújárás Csatári pusztára. 1984. Kz. - Takács 1992:52. - Valter 2004:195.