Csanád: Szt István király (ur. 997-1038) unokaöccse. - A Gellért-legenda szerint →Ajtony udvarában magas tisztséget viselt. Irigyei bevádolták, s István kir-hoz menekült, megkeresztelkedett. István ~ot állította a hadak élére Ajtony ellen, ~ győzött, s megkapta az egész Ajtony-területet és Marosvár ispánja lett. Mondája szerint a csata előtt Szt György jelent meg neki oroszlán képében, s buzdította a harcra. Győzelme után kivágta Ajtony nyelvét, s a táborba érve ezzel bizonyította a kir-nak győzelmét. 88

Csanád, v. Torontál vm.: 1. Csanádvár: ispánsági vár. 1000 k. a helyén Ajtony Marosvár nevű vára állt, melyben Ajtony Ker. Szt János tiszt. monostort épített bazilita szerz-ek számára. Szt István sereget küldött Csanád vezetésével Ajtony ellen. A győzelem után a vár neve Csanádvár lett. 1030: a →csanádi püspökség székhelye lett. A bazilita szerz-eket a kir. a Csanád által épített Oroszlán monostorba telepítette át. A Maros partján építtette a Szt György tiszt. sztelt szegyh-at. A Szt János monostor mellett Szt Gellért pp. Szűz Mária tiszt. új monostort alapított, majd itt temették el. A Gellért-legenda szerint ~on isk. is volt. Aba Sámuel 1044. III-IV: ~on megöletette az ellene lázadó nemeseket. 1046 nyarán itt gyűltek össze az Orseolo Péter kir. ellen föllázadt magyar urak. 1154: Idriszi arab utazó a nagy városok között sorolta föl. III. Béla vagyonösszeírásában a gazdagabb ppségek közt szerepel. 1241 tavasza végén a tatárok elfoglalták és elpusztították. A Szt János monostor, úgy látszik, végleg elpusztult, de a többi egyh. intézmény (csanádi püspökség, a →csanádi Szentséges Üdvözítőről nevezett prépostság, a →csanádi Szent Gellért v. Szent Bernát bencés apátság és a városi plébánia) a 13. sz. végén újra működött. ~ot 1241: és 1320: civitasnak mondták. - IV. László 1285: ~, Arad és Temes vm. számára közgyűlést tartott a városban. A várban megfordult Károly Róbert, Nagy Lajos és Zsigmond kir., Hunyadi János, Kapisztrán Szt János, V. László. 1459: Hangácsi Albert pp. fölújíttatta a várat, melynek új falai 1462: már álltak, ekkor tartotta itt Guti Ország Mihály nádor ~ és Temes vm-k közgyűlését. 1514. VI. 15-20: Dózsa György serege bevette a várat; fölégették, az elfogott pp-öt és papokat megölték, a tp-okat földúlták. 1522: Csaholy Ferenc pp. újra fölépítette. 1550: Fráter György sógora, Perusics Gáspár várkapitány Varkocs Tamás váradi várkapitány fölmentő seregének segítségével visszaverte a várat - Izabella kirné és Petrovics Péter parancsára - ostromló Cserepovics Miklós hadait. 1551. IX. 25-28: Fráter György parancsára ellenállás nélkül adták át a töröknek. A tizenötéves háború során többször cserélt gazdát. 1613: ker. kézre került. Bethlen Gábor vsz. visszaadta a töröknek, akik 1685-ig birtokolták, majd Arad elestének hírére föladták. 1693: a tatárok sikertelenül próbálták visszafoglalni. 1699. I. 26: a karlócai béke elrendelte a vár lerombolását, amit 1701: Oettinger Farkas gr., cs. kamarás a birod. udvari tanács elnöke hajtatott végre. - 2. püspökség. A Szt István által 1030: alapított ppség székhelye 1702-ig. - 3. esperesség a v. csanádi egyhm-ben. Plébániái 1880: Béba, Dugoszello, Kiszombor, Kübekháza, Nagyősz, Nagyszentmiklós, Óbesenyő, Szárafalva, Szőreg. - 4. plébánia. 1028: alapították. Tp-át 1042: Szt György tit. sztelték. A törökök 1540 u. elfoglalták. 1741: alapították újra. Mai Szt Gellért tp-át 1870: építették. Kegyura 1880: gr. Nákó Kálmán. Bá.B.-**

Szentkláray I:663. - Borovszky 1896. - Kiss-Sziklay II:912. - Györffy I:850. - MTK I:84.

Csanád, Temesvár, 1869. márc. 1.-1872. márc. 30.: a csanádi egyházmegye folyóirata. -Megj. havonta, 1872: havonta 2x. Szerk. és kiad. 1869: Kun László, 1871: Csiky Gergely. 88

Szalády 1884:27.

Csanád Béla (Akasztó, Pest vm. 1926. nov. 9.-Bp., 1996. nov. 25.): pap, költő, tanár. -1944: Kalocsán a jezsuita gimn-ban éretts. A teol-t a KPI-ben kalocsai egyhm-sként végezte, 1950. IV. 23: Akasztón sztelték pappá. Teol. dr. Bácsborsódon, 1952: Csengődön, 1957: Jánoshalmán kp. 1958-63: a Szegedi Egyhm-közi Hittud. Főisk. tanára. 1963: a KPI lelki ig-ja, 1965: uo. tanulm. felügy. Rómában lit. tanulm-okat folytatott. 1969: a bpi Hittud. Akad. mtanára, 1971: r. tanár a lelkipásztorkodástan és lit. tanszéken. 1969-től az új hittankv-sorozat fel. szerk-je. 1976-91: a Hitokt. Biz. ig-ja. 1967-69: a Teológia c. folyóir. szerk. titkára. 1978: c. apát, 1983: knk. A Vigiliában 1947-től, az Új Emberben 1951-től jelentek meg versei, ford-ai, a lit. évvel kapcsolatos elmélkedései stb. Mindkét szerk. állandó külső munk. - Fordításában énekeljük az →Éneklő Egyház 1, 23, 57, 62, 95, 135, 137, 231, 271, 285, 303, 305, 308. énekét. - M: Pacsirta szállj! Versek. Bp., 1964. - Haldokló bilincsek. Ázsiai és afrikai költők antol. Balássy Lászlóval. Az afrikai rész szerk. Bev. Szeghalmi Elemér. Uo., 1968. - Misztérium és megújulás. (Lit-tört. tanulm.) Uo., 1970. - Veronika kendője. Versek. Uo., 1976. - László kir. emlékezete. Ford. többekkel. Uo., 1977. - Virággá lettünk. Versek. Uo., 1981. - Vasárnapi elmélkedések. Ford. Nagy József és Regös Frigyes. Vál. Uo., 1981. - Jézussal együtt. Gyermekimakv. Uo., 1981. (13. kiad. 1998) - Védőszented, példaképed. Uo., 1981. (2. kiad. 1987) - Arcok a m. kk-ból. Írta Gyöngyösi Gergely OSPPE. Ford. Árva Vincével és Csonka Ferenccel. Uo., 1983. (M. ritkaságok) (új kiad. I. Remete Szt Pál remete testvéreinek élete c. Pilisszántó, 1998; Varia Paulina 3.) - Isten ege alatt. Kat. költők antol. Szerk. Uo., 1985. - Az Úr. Írta Romano Guardini. Ford. Uo., 1986. (A lelki élet mesterei 1.) - Képes evang. az egyh. év ünnepeire és vasárnapjaira. Ném-ből ford. Uo., 1986. - A kozmosz ablakai. Vál. és új versek. Uo., 1987. - Kutak és emlékek. Vál. és új versek. Uo., 1991. (Jel kv-ek 3.) - A bölcsesség isk-ja. 101 történet az emberi bölcsességről és butaságról kicsiknek és nagyoknak. Uo., 1991. (új kiad. Bp-Bécs, 1996) - Boldog ünnepet, hazám! Új versek és himnuszford-ok. Uo., 1995. (Szépíró műhely) - A megkezdett örökélet. Írta Reginald Garrigue-Lagrange. Ford. Ervin Gáborral. Uo., 1995. (Ker. lelkiség kvtára 2.) - Sirató a büszke világért. Thomas Merton vál. versei. Ford. Uo., 1995. - Vasárnapról vasárnapra. Lit. elmélkedések és magyarázatok az év vasárnapjaira. Uo., 1996. - Ker. valláspedagógia. Uo., 1996. - Szerk. Bpen 1983-: a Hitoktatási segédkv-ek, 1991-: a Jel kv-ek, 1993-: a Ker. lelkiség kvtára, 1994-: a Szépíró műhely, 1995-: az „Első kötet”, Ákos Gézával 1986-: A lelki élet mesterei és Kindelmann Győzővel 1996-: a Szülők és nevelők könyvespolca sorozatot. D.E.

Schem. Col. 1985:35. - Délmagyarország 1988. V. 13. (Péter László: ~)

---

Csanád Vilmos (Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1913. ápr. 6.–Bp., 1990. nov. 7.): tanár, cserkészvezető. – A váci piar. gimn. 1930: éretts., a Pázmány Péter Tud.egy. m-lat. szakos középisk. tanári okl. szerzett. 1938–44: a kassai prem. II. Rákóczi Ferenc Gimn. tanára. 1944 végén kiutasították a városból és Miskolcon, Egerben és Szolnokon, majd 1963–: Bp-en volt tanár. 1963: nyugdíjazása után az Orvostört. Múz. tud. kutatója. – 1925: a piar. gimn. 192. sz. cserkészcsapatában lett cserkész. 1926: részt vett a megyeri Nemzeti Nagytáborban. Hárshegyen őrsvezetői, majd tiszti tábort végzett. 1933. VI: a IV. →Gödöllői dzsemborin csapatával vett részt. 1938: a kassai 142. sz. Rákóczi csapat parancsnoka. Közben cserkész törzstisztként prem. cserkésztáborokban vett részt. Egyik táborozásuk alkalmával Kassa város zászlaját vitték el Zágonba, Mikes Kelen szülőhelyére. 1941–44: vöröskeresztes szolgálatot láttak el Kassán. 1989 után a →Magyar Cserkészszövetség Orsz. Intéző Biz. tagja. Bo.J.–Fe.Má.–88

Jámbor 1940:161., 1942:183.