🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > C > Csíkszenttamás
következő 🡲

Csíkszenttamás, v. Csík vm. (Tomești, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. felsőcsíki esp. ker-ében. - 1333: De Sancto Thoma. Tp-át 1332 e. Szt Tamás tiszt. sztelték, a mait 1776: építették. Lakói 1550 u. ref-ok lettek. 1592: alapították újra. Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve 1840: m.; 1910: m.; 1940: m., rum. - Plnosa, Bors Balázs (1911-62) pol. okokból 1 v. 2. é. börtönben. - Lakói 1840: 1215 r.k., össz. 1215; 1910: 2512 r.k., 260 g.k., 19 ref., össz. 2791; 1940: 3324 r.k., 84 g.k., 1 g.kel., 15 ev., 62 ref., 5 unit., 1 egyéb vall., össz. 3492. **

Gerecze II:269. - Schem. Trans. 1913:98. - Léstyán 2000. I:261.


Csíkszenttamás: Lásd MKL II:458. – Ősi pléb., mindvégig kat. maradt. – Plébánosai: 1332: Laurentius, 1690: P. Kászoni Zsigmond, 1695: Lászlófi András, 1708: Benkő Mátyás, 1720: Gál György, 1721: Bartók Mihály, 1724–30: Kristóf György, 1762: Rókay Antal, 1774: Miklósi Ferenc, 1779: Becze Márton, 1803: Török Ferenc, 1810–14: Gyenge Imre, 1825: Balogh József, 1853: Deák István, 1875: Veres Antal, 1886: Fejér Manó, 1888: Fejér András, 1896: Tompos Mátyás, 1907: Willmann Géza, 1921: Bálint Vilmos, 1945: Bors Balázs, 1962: András István, 1991: Tamás Márton. Sz.B.