🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > C > Csíkszentmárton
következő 🡲

Csíkszentmárton, v. Csík vm. (Sinmartin, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. alsócsíki és kászoni esp. ker-ében. - 1333: De Sancto Martino. Tp-át 1332 e. Szt Márton tiszt. sztelték, a mait 1867: építették. Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve 1840: m. - Filiája 1917: Csíkcsekefalva. - Lakói 1840: 1134 r.k., össz. 1134; 1910: 973 r.k., 10 g.k., 13 g.kel., 2 ev., 34 ref., 1 unit., 1 izr., össz. 1034; 1940: 1314 r.k., 45 g.k., 8 g.kel., 10 ev., 99 ref., 5 unit., 23 izr., 4 egyéb vall., össz. 1508. - Káplánja, Gál Gyula (1922-87) 1950. V-1951. V: a Duna-csatornánál raboskodott. **

Gerecze II:268. - Schem. Trans. 1913:86. - Léstyán 2000. I:256.


Csíkszentmárton: Lásd MKL II:455. – Papja 1332: Paulus. Végig kat. maradt. – Plébánosai: 1592: Moldovai István, 1633: Gellér János, 1659: Kászoni Márton, 1675: Hozó Péter, 1697: Ivánics Márton, 1709: Atyhai István, 1710: Lukács Mihály, 1717: Győrfi András, 1719: Gabri István, 1721: Veress Péter, 1722: Szentmártoni Gál István, 1726: Bodó Ferenc, 1730: Kristóf György, 1740–53: Fülöp Illés, 1763: Bocskor Mihály, 1765: Becze István, 1800: Hozó Ferenc, 1815: Szabó Mihály, 1829–49: Zámbler János, 1851: Tankó Imre, 1853: Ráduly Ferenc, 1875: Buzás Mihály, 1902: Miklós István, 1906: Nagy Antal, 1954: Gál Gyula, 1987: Szirmai Béla, 1988: Kosza Vilmos (1996: is). Sz.B.