🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > C > Csík
következő 🡲

Csík, Ciucani (Bacău m., Moldva, Ro.): falu Klézse és Rekecsin között, a Szeretbe jobbról érkező Rekecsini-patak mentén. - Először a 19. sz. elején tűnt föl a forrásokban. Tp-áról Lahovari úgy tudja, hogy 1704: épült, de a 18. sz-ból nincs rá adatunk. Túlnyomó részben m. falu, székely népességgel. Kat. lakossága 1844: 160, 1858: 203, 1898: 130, 1930: 179 (a lakosság 94%-a, m-ként nyilvántartva 76%). Tp-át Mária Magdolna tiszt. sztelték. Klézse, 1969 óta Somoska filiája. H.P.

Jerney 1851:170. - Lahovari II:414. - Domokos 1987:576.

Csík József (Muzsla, Esztergom vm., 1891. jan. 13.-Bp., 1964. ápr. 22.): plébános. - A gimn-ot Esztergomban és Vácott, a teol-t a KPI-ben végezte, 1916. VI. 11: pappá szent. Sződön kp., 1916. IX: Újpesten hitokt., részt vett a kerszoc. szakszervezeti mozg. megteremtésében. 1919 őszétől a →Katolikus Népszövetség titkára. 1922: a kapuvári (Sopron vm.) ker. nemzgyűl. képviselője a Ker. Nemz. Egyesülés kerszoc. frakciójának programjával, 1927: uo. ismét képviselő a Ker. Gazd. és Szoc. Párt programjával, ő javasolta az ínségadót. 1925: Újpest plnosa, monostorsági c. apát. 1931: az ogy. választásokon Kapuvárt kisebbségben maradt, de Pest vm. egyik felsőházi képviselőjévé választotta. 1935: a Nemz. Egység Pártja bpi listavez-je, Bp. környéke ogy. képviselője. 1919: szerk. a Föld Népe hetilapot. 88

Chobot II:719. - Ogy. alm. 1935:238. - Schem. Vac. 1970:409.


Csík Ferenc Lajos (családi neve Lengváry) (Kaposvár, Somogy vm., 1913. dec. 12.–Sopron, 1945. márc. 29.): orvos, úszó olimpiai bajnok, cserkész. – Apja az I. vh. hősi halottja, ezért nagybátyja, vitéz Csík László (*1890?) MÁV főorvos, az Ébredő Magyarok Egyes. eln-e örökbe fogadta. 1924: Keszthelyre került és a Balatonban tanult meg úszni, a keszthelyi prem. gimn. lett cserkész, 1931: éretts., a Keszthelyi Törekvésben kezdett versenyezni. A Pázmány Péter Tud.egy. orvotanhallg., a Bpi Egy. Atlétikai Club (BEAC) kezdetben mellúszója. Edzője Vértesy József (1901–83) vízilabdázó olimpiai bajnok nevelte gyorsúszóvá; közben a BEAC NB. II. oszt. vízilabda csapatának is tagja. 1933–38: a 100 m. orsz. gyorsúszó bajnokságot 6x megnyerte; 2x a 200 m gyors-, 2x a 100 és 1x a 200 m mell- és 300 m vegyesúszásban össz. 13x úszóváltók tagjaként 8x m. bajnok, 1934: a magdeburgi Európa-bajnokságon megnyerte a 100 m gyorsúszást és tagja a 4x200 m győztes gyorsváltónak. 1935: a Főiskolai VB-n is 2x aranyérmet szerzett. Európa-csúcsot úszott 57,8 mp-cel a 100 m gyorsúszásban; a 3 világcsúcsot úszó 4x100 m váltó tagja. 1936: a XI. (berlini) olimpián megnyerte a 100 m. gyorsúszást, tagja a 3. helyezett 4x200 m gyorsúszó váltónak. – A PPTud.egy. 1937. XI. 20: orvosdrrá avatta, a MÁV Betegségi Biztosító Int. orvosa. 1939: a M. Úszó Szöv. kapitánya. 1942–44: a margitszigeti uszoda sportorvosa. 1944: katonaorvos zászlós; hivatásának teljesítése közben, aknatámadásban meghalt. Kaposváron és Keszthelyen mellszobra áll, Keszthelyen a balatonparti sétányt róla nevezték el. – Előadásai: Sportorvosi értekezlet. Bp., 1944. III. 3–4. Bp. 1944. (Vízisportok egészségügye.) – A bpi Képes Sport hetilap 1939. V. 31.–1941. II. 26: fel. szerk., 1939. IX. 19.–1940. III. 12: szerk. 88–Bo.J.–Fe.Má.

Csík Katalin: Test és lélek harmóniájában. ~ emlékezete. Bp., 2003. – M. olimpiai lex. 1896–2002. 2004:43. Kép. – Molnár László közlése (2008) – Mo-i sajtóbibliogr. 1921–1944. 2010:3110.