Magyar Katolikus Lexikon > C > Csík vármegye


Csík vármegye: a történelmi Magyarország Beszterce-Naszód, Moldva (Ro.), Háromszék, Udvarhely és Maros-Torda vármegyék által határolt része. - Ter-e 5054 km². Fő folyói a Maros és az Olt. Székhelye Csíkszereda. - Az 1876:33. tc. a területrendezéskor →Csík széket azonos határokkal vm-vé alakította, mely az ogy-be 4 képviselőt küldött. 2 rendezett tanácsú városa (Csíkszereda, Gyergyószentmiklós), a felcsíki járásban 27, a gyergyószentmiklósiban 11, a gyergyótölgyesiben 5, a kászonalcsíkiban 17, összesen 62 községe, 89 pusztája és telepe volt. Helyneveit a 106.206/1905 BM rendelettel törzskönyvezték. A vm-ben 15 gyógyszertár, 3 kórház (124 ágy), 20 orvos, 1 sebész és 92 bába dolgozott. 1910: 6 kisdedóvó, 100 mindennapi és 86 ismétlő isk., 3 iparostanonc, 1 felső nép-, 4 polg. és 1 gazd. isk., Csíkszeredán és Gyergyószentmiklóson gimn. működött. Uekkor a népesség 37,6%-a analfabéta volt. - Mo. 63 vm-je közül ~ ter-ileg a 19., népességileg a 48., népsűrűségét tekintve (1910: 29/km²) a 63. - 1899-1913: kivándorolt 3011 fő, visszavándorolt 193 fő, a végleges 2818 kivándorlót tekintve a vm-k között az 57. - Ro. 1917. VIII. 27: hadat üzent az Osztr-M. Monarchiának, mely - lévén Ro. a szövetségese - a m-rum. határon védelmi vonalat nem szervezett. A határőrség VIII. 31: Csíkszeredától Ny-ra, a Hargitán rendezkedett be védelemre. A túlerő miatt X. 2: Székelykeresztúrt is föladták, de a győztes brassói csata után X. 9: visszafoglalták Csíkszeredát, X. 13: a gyergyói medencét, Fel- és Alcsíkot, X. 14: a szorosokig előrenyomulva megtisztították ~t az ellenségtől, s a menekültek visszatérhettek otthonaikba. Az →őszirózsás forradalom után, 1918. XI. 7: Csíkszeredában id. Pál Gábor főgimn. tanár vez-ével megalakult a Nemz. Tanács, XI. 8: megszervezték a Nemzetőrséget. XI. 17: Györgypál Domokos függetlenségi párti képviselőt kormánybiztosnak nevezték ki. A belgrádi fegyverszüneti egyezmény értelmében XI. 23: az 1. rum. vadászezred megkezdte ~ megszállását. XI. 26: bevonultak Csíkszeredába, Gyergyószentmiklóson a 4. rosiori lovasezred rendezkedett be. A m. kormány az 1896-1900-as évfolyamokat behívta, a ~ből bevonultak többsége a →székely hadosztály katonája lett. - 1919: a 66 község közül 17 több mint 2000 lakosú. - Pléb-k az erdélyi egyhm-ben: Borszék, Csíkcsicsó, Csíkdelne, Csíkmadaras, Csíkmenaság, Csíkmindszent, Csíkrákos, Csíksomlyó, Csíkszentdomokos, Csíkszentgyörgy, Csíkszentimre, Csíkszentkirály, Csíkszentlélek, Csíkszentmárton, Csíkszentmihály, Csíkszentmiklós, Csíkszentsimon, Csíkszenttamás, Csíkszereda, Csíktaploca, Ditró, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóremete, Gyergyószentmiklós, Gyergyótölgyes, Gyergyóújfalu, Gyimesbükk, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Karcfalva, Kászonjakabfalva, Kászonújfalu, Kilyénfalva, Kozmás, Lázárfalva, Mádéfalva, Nagykászon, Szárhegy, Szépvíz, Tekerőpatak, Tusnád, Újtusnád. 18 g.k. par. a gyulafehérvár-fogarasi egyhm., 1 ref. gyül. az erdélyi egyhker. része; az izr-knak 1 akv. ker-e volt. - Lakói 1880: 110.940, 1890: 114.110, 1900: 127.995, 1910: 125.888 m., 1080 ném., 18.032 rum.; 117.351 r.k., 23.724 g.k., 729 örm. kat., 263 ev., 1689 ref., 2357 izr., össz. 145.720. - A megszállók végleges birtokbavételre rendezkedtek be. 1919. II. 9: kijelentették, hogy nem ismerik el a belgrádi fegyverszüneti egyezmény 17. p-ját, mely a megszállt ter-eken meghagyta a m. közig-t. II. 21: a lakosság tiltakozása ellenére Gyergyószentmiklóson a lovasezred parancsnoksága leverette a m. címert és kitűzette a rum. zászlót. IV. 22: kinevezték ~ első rum. megyefőnökét, V. Neamptiu ezr-t, aki erőszakkal vette át a hivatalt. IV. 24: Szász Lajos alispánh. főjegyzőt hűségeskü letételére akarták bírni, de ő megtagadta, IV. 25: a gyergyószentmiklósi szolgabíróság, pénzügyi igazgatóság és erdőhivatal dolgozói szintén. X. 5: a rum-ek átvették a bíróságot, ~ törvényszékét Brassóba helyezték, a csíkszentmártoni járásbíróságot megszüntették; ~ben csak a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi járásbíróság maradt. Még tavasszal a rum. többségű tölgyesi járás külön megyének nyilvánította magát, utóbb elszakítva ezt ~től Maros és Neamț m. között osztották föl. Az év folyamán ~ összes településének nevét hivatalosan rum-ra változtatták. Az áll. hivatalnokoktól megkövetelték a hűségesküt, amit mindenki visszautasított (az egyetlen gyergyószentmiklósi járásbíró kivételével, de ő nem volt m.), bár ez állásvesztéssel járt. 1920. VI. 6: a rum-ek átvették ~ árvaszékét (5 tisztviselő tett esküt), 1926. I. 1: gyámtanács néven a törv-székbe olvasztották. A rum-ek képzetlensége miatt általános lett az álláshalmozás, a pópák pl. több közhivatalban is főnökösködtek egyszerre, s a kötelező vesztegetések révén vagyonokat harácsoltak össze. ~ből kb. 400-an települtek Mo-ra. 1919. XI: a választáson megnyilvánult érdektelenség után 3 képviselőt és 2 szenátort a nagyszebeni kormányzótanács nevezett ki; 1920. V: az újabb választáskor a székelyek a választói névjegyzékbe föl se vétették magukat. 1921. VII. 3: Csíkszeredán ifj. →Pál Gábor elnökletével megalakult a Magyar Nemzeti Szövetség, 177 tagú intéző biz-ában minden ~i község képviseletet kapott. A rum. kormány e szöv-et föloszlatta, de 1922. XII. 19: Orsz. Romániai M. Párt néven polg. párttá alakult, amihez nem kellett a kormány jóváhagyása. →Gyárfás Elemért és →Görög Joachimot képviselőnek, →Jósika Samut szenátornak jelölték. - 1922: a községi isk-kat államosították, az összes tanítót állomáshelyétől távoli helyre saját költségén rum. nyelvvizsgára rendelték. 1924: az áll., 1925: a magán-okt. törv-nyel negszüntették a m. nyelvű áll. isk-kat, a r.k. isk-kat kétnyelvűvé tették, épületeiket rum. célokra elkobozták. 1925: a M. Párt csíki tagozatot szervezett, 1925-38: élén Adorján Imrével, aki létrehozatta a gyergyószentmiklósi tagozatot. 1923. X. 23: a csucsai paktummal - amely tartalmazta az államosított csíki magánjavak visszaadását is - a M. Párt választási egyezményt kötött az Avaresen Néppárttal, mely szerint ~ben a 3 kamarai képviselői helyből 2 (László Dezső, Willer József), a 2 szenátoriból 1 (Görög Joachim) a M. Pártot illeti. 1924. V. 30: ~t is "kultúrzónának" nyilvánították, ahol a tanítóságnak 50%-os fizetéspótlék mellett "különös gondot" kellett fordítani a rum. népi érdekekre. VI. 26: az el. okt. törv. 8.§-a szerint ha egy rum. származású állampolgár "elfelejtette" anyanyelvét, gyermekét csak rum. tannyelvű isk-ba irathatta.

Ezért megkezdődött a m. isk-kötelesek névelemzése. 1925. XII. 22: a magánokt. törv. szerint a legtöbb felekezeti isk. magánisk. lett. 1927: a gyulafehérvári ppséget a konkordátum értelmében a bukaresti érsség alá rendelték. VII: a minden addigit felülmúló választási csalások (urna ellopása, stb.) ellenére a M. Párt mindhárom jelöltjét megválasztották. 1929. VII. 20: a csíki magánjavak ügyében a M. Párt a Népszöv-hez fordult, mely a 62.000 holdból 1932. IX. 27: visszaítélt 12.000 hold erdőt és legelőt, a házakon és pénzalapon kívül. A rum. kormány ezt csak akkor teljesítette volna, ha az érdekeltek további igényeikről lemondtak volna. - A népszámláláskor 1930: a 4993 km²-es ~ben 145.806 lakos élt (29,4/km² népsűrűség). - 1937: a liberális kormány rendeletére a telekkönyvi hatóságok és a községi elöljáróságok az összes hegy-, víz-, dűlő- és utcanevet ruménesítették. V. 9: az ügyvédkongresszus kimondta: "az ügyvédi kamarák teljes egészükben csak az őslakó ruménekből fognak állni". 1939: a tömeges behívások, korlátlan lefoglalások (állat, szerszám) tudatosan szegényítették ~t. A második →bécsi döntéssel ~ teljes egészében visszakerült Mo-hoz. - Lakói 1940: 150.932 m., 287 ném., 18 szl., 19.663 rum., 13 rutén, 839 cigány, 92 egyéb; 141.064 r.k., 23.819 g.k., 3657 g.kel., 463 ev., 415 ref., 434 unit., 292 bapt., 2082 izr., 20 egyéb, össz. 172.246. - Ro. 1944. VIII. 23: átállt a szövetségesek oldalára. X. 4-7: visszaállították a rum. közig-t. A Maniu-gárda vérengzései miatt X. 25: Székelyföldön bevezették a szovjet közig-t, ami a baloldali Groza-kormány hatalomra kerüléséig, 1945. III-ig volt érvényben. 1947. II. 10: a párizsi békével szentesítették a trianoni m-rum. határt. 1950. VII. 23: megszüntették a megyerendszert, s helyette tart-okat alakítottak. 1953: a volt ~ a Magyar Autonom Tartomány, 1960: a Maros-Magyar Autonom Tartomány része lett. A közig. átszervezésekor 1967. XII. 6-8: a tart. rendszert fölszámolták, a volt ~t 6610 km²-en Hargita megye néven közig. egységgé alakították (1994: is létezett). - Lakói 1972. VII. 1: 303.593, 1977: 326.000 (ebből m. 277.000), 1985: 355.000 (ebből m. 304.000). 88

Karácsonyi János: A székely helynevek és a pol. Lugos, 1927. - M. Szle 1928:154. (Barabás Endre: Az erdélyi m. és román kultúrzónák) - Barabás Endre: A romániai m. nyelvű okt. első tíz éve, 1918-28. Lugos, 1928. - Olay Ferenc: A "csíkmegyei magánjavak" román uralom alatt. Bp., 1935. - Mikó Imre: Huszonkét év. Uo., 1941. - Erdély és a visszatért keleti részek. Összeáll. Orbák Attila, Csatár Imre. Uo., 1941. - Székelyföld írásban és képben.  Szerk. Dávid József. Uo., 1941. - Hetven év. A romániai magyarság tört. 1919-89. Szerk. Diószegi László, R. Süle Endre. Uo., 1990. (A magyarságkutatás kvtára 5.)