Magyar Katolikus Lexikon > C > császár


császár (a lat. caesar szóból): több országot egyesítő birodalom uralkodójának címe (→caesar, →bizánci birodalom, →német-római birodalom, →Osztrák-Magyar Monarchia). - A bizánci ~ban (324-1453) az ókori világuralkodó eszméje öltött ker. formát: Isten helyettese a földön, feltétlen úr az állam és egyh. fölött, minden ellenség legyőzője, a béke, az igazságosság és az igaz hit őre. A Ny-i, ném-róm. ~ a →két kard elmélet alapján eredetileg függő viszonyban volt a pápától, s az egyh. védője volt. A ~ szakrális jellege az →invesztitúra-harc után fokozatosan megszűnt. →császárkultusz **

Kirschbaum II:474.