Magyar Katolikus Lexikon > C > Celldömölk


Celldömölk, 1903-ig Nemesdömölk és Kiscell, Vas m.: 1. plébánia a v. győri, majd a szombathelyi egyhm. kemenesaljai esp. ker-ében. - 1252: Demunk. Tp-át ismeretlen tit. sztelték. Mai Nagyboldogassz. tp-át 1748: építették. Oltárképeit: Nep. Szt János 1767: Dorfmeister István, Mária oktatása és Szt Imre 1778: Schaller István, az oratórium freskóit 1774: T. Schweighart festette. Kegyura 1880: a bencések kiscelli társasága. Anyakönyvei 1720-tól. Harangjait 1924: 142, 1927: (485 kg) és 83 cm átm. a Harangművek R.T. öntötte. Org-ját (3/21 m/r) 1833: König Fülöp a Pannonhalmi apátság részére építette, 1876: a Mauracher cég bőv., 1915: a →Rieger gyár (op. 2002) átépítette, 1964: a FMKV átépítette és ~re telepítette. - Plébánosa 1988: Nagy József, 1997: Nagy Péter. - Oldallagosan ellátja 1990: Vönöck, 1994: Kemenesmihályfa pléb-kat. - ~ lakói 1840: 1056 r.k., 4 g.kel., 266 ev., 48 izr., össz. 1374; 1910: 3085 r.k., 4 g.k., 1081 ev., 59 ref., 1 unit., 385 izr., 1 egyéb vall., össz. 4616; 1940: 6019 r.k., 11 g.k., 7 g.kel., 2556 ev., 180 ref., 512 izr., 2 egyéb vall., össz. 9287; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 46 ffit, 19 nőt; 1948: 4049 r.k., össz. 5776 (r.k. ált. isk-ban 691 tanuló); 1983: 4500 r.k., össz. 12.679; 1990: össz. 12.534. - 2000. XI: ~höz tartozik a 356. sz. Kapisztrán Szt János cserkészcsapat. - Kat. sajtója: 1947: ~i Pléb. Körlevél; 1991: Kiscelli Harangszó. Szerk. Kerekes Gábor. Megj. kéthavonta. - R.k. polg. leányisk-ját 1917: alapították államsegéllyel. 1942/43: 5 o-ban 8 tanár 254 leányt okt.; 1994: nyílt meg a Szt Benedek Kat. Ált. Isk. - 2. búcsújáró hely a celli Szűzanya tiszt. 1950-ig a bencések gondozták. A kk-ban kisebb jelentőségű bencés ktor, a 14. sz: egy ideig hiteleshely volt. 1556 u. a törökök és a reform. elpusztították. A 18. sz. elején újjáéledt, 1720 u. egész Kemenesalját gondozták szerzetesei. A rház körüli új településen 1781: 345 ember élt. 1790: Dömölkkel egyesítve mezőváros lett. - Az Esterházy Pálra visszavezethető hagyomány szerint a török idők előtt a pórdömölki bencések birtokában volt egy "tsudákkal tündöklő Boldog Asszony képe", amelyet a török pusztítás elől Dienesd (Pozsony vm.) faluba menekítettek, ahol a csallóköziek tisztelték. Az újrakezdés után 1739: Koptik Ottó apát a magával hozott mariazelli szobormásolatnak a határban kpnát, mellette remetelakot építtetett. Kútásás közben az egyik munkásra nehéz kő zuhant, de Szűz Mária közbenjárására megmenekült a haláltól. 1745: több csodás esemény (pl. a szobor mozgatta a fejét) miatt hivatalos egyh. vizsgálatot folytattak. Eredményeként 1745. III. 22: XIV. Benedek teljes búcsút engedélyezett a zarándokoknak, X. 22: Zichy Ferenc győri pp. engedélyezte a szobor nyilvános tiszt-ét, XI. 17: csodatévőnek nyilvánította. A mai barokk tp. 1747-48: épült, IX. 12: szent. fel, ma is ez a főbúcsú napja. 1787: II. József a r-et feloszlatta, a tp. kincseit elárverezték. 1801: a bencések visszatértek. - A celli búcsújárás főleg vezeklő jellegű volt. Több napi járóföldről gyalog és kocsin jöttek Vas és Veszprém vm. m-ok, ném-ek, horvátok. A 18. sz: a zarándokok nemenként külön haladtak a menetben és énekeltek, világi témákról nem beszéltek, alkoholt nem fogyasztottak. Tp., kpna, kereszt előtt letérdeltek és imádkoztak, a kegytp-ot megpillantva térdre borultak. A tp-hoz érve kétszer megkerülték, belépéskor megcsókolták a küszöböt, megkerülték az oltárt, a beköszöntő éneket és imádságot térdelve mondták. Ezután szállást kerestek, tisztálkodtak, majd folytatták ájtatosságukat. Elítélték azokat, akik a tp. "felső részeiben nem átallják az evést és ivást, nevetgélést, beszélést." (Kühár); a 20. sz. elején pedig azokat, akik az oltárterítőkhöz nyúlnak, az oltárokat csókolgatják, ill. a búcsúval járó vásár forgatagában elmerülnek. - Ma a zarándokok térden megkerülik a kegykpnát, adományaikat a rácson keresztül bedobják a főoltár elé. A búcsú alkalmával kirakodóvásár van. A sekrestyében a mo-i kegyhelyek fára festett képei láthatók, melyeket már 1748: a tp-szteléskor körmenetben hordoztak. Nagy József-B.G.

Pausz Amánd: Kis Czelli szarándok. Kiad. Vekerle Godefrid. Győr, 1834. - Fényes I:233. (s.v. Kis-Czell) - Pallas IV:226. (s.v. Cell, Kis) - Vas vm. 1898. - Gerecze II:970. - Paher Donát: A dömölki apátság tört. Bp., 1912. - Kühár Flóris: A czelldömölki búcsújáró hely rövid ismertetése. Czelldömölk, 1918. - Porkoláb István: Celldömölk-Kismáriacell szabad mezőváros tört. Bp., 1927. - Kis-Mária-celli imák és énekek. Összeáll. Uhlár Gyula. Celldömölk, 1934. - Bodor 1944:65. - Orbán Dezső: Celldömölk helynevei. Pápa, 1940. - Nemes Vazul: A m. Mária-Cell kegyhelyének ismertetése. Pápa, 1948. - Garas 1955:163. - MEN:119. - Archeol. Értes. 1961:116. (Kozák Károly: Jelentés a celldömölki kk. bencés apátsági tp. feltárásáról) - Műemlékvéd. 1963:193. (Zsiray Lajos: A dömölki bencés apátság Árpád-kori tp-a) - MJ - Csomor 1972:132. - Schem. Sab. 1972:86. - Kiss 1978:143. - Patay 1985.