Magyar Katolikus Lexikon > B > bolgárok


bolgárok: ótörök nép. A bolgár szó eredeti jelentése 'keverék'. - 1. A 4. sz. végén a Don és a Kubán folyók vidékén tűntek föl. A hun birod. fölbomlása után az avarok támadása kettéválasztotta őket: egyik csoportjuk a Volga és a Káma találkozása környékén letelepedve 630 k. létrehozta az onogur törzsszövetséget, s 660 k. a volgai bolgár államot, melynek keresk. közp-ja Bolgari város volt. 920 k. fölvették a szunnita mohamedán vallást. 965-ig kazár függőségben éltek. 987: törzsi háborúk robbantak ki, melyek miatt előkelő ~ kíséretükkel Mo-ra menekültek, itt vallásuk miatt →böszörményeknek nevezték őket. A törzsi háborúk után a volgai ~ állama megszilárdult, hatalmukat kiterjesztették az őshazában maradt m-okra, s a környék finnugor népességére. Az orosz fejed-ekkel szemben sikeresen megvédett volgai keresk. vezérszerepüket 1236: Batu kán támadása megszüntette. A volgai bolgár állam az →Arany Horda része lett, 1431: itt alakult meg a kazáni tatár kánság. - 2. Az onogur törzsszöv. fölbomlásakor a ~ egy csoportja a Don vidékéről 679 u. az Al-Duna mellékére vonult, ahol szláv törzsekkel szöv-ben államot hoztak létre, mely a Kárpát-medence nagyobbik részére kiterjesztette befolyását. Itt kezdődhetett az a folyamat melyben az eredetileg török nyelvű ~ nyelvet váltottak, s évszázadok alatt elszlávosodtak. A Balkán-hg-től É-ra a Duna, D-re kb. a Rodope hegyvonulat a településük határa, de a peremvidékek kevert lakossága miatt nincs éles nyelvhatár sem D, sem Ny felé. Szétszórtan a Fekete-tenger É-i partján, Ukrajna D-i peremén, Dobrudzsában főleg rumén, cigány, török és tatár, D-Besszarábiában (Moldovai Közt.) rumén, gagauz (g.kel. török) népességgel vegyes településeken élnek. - A ~ m. kapcsolata szinte másfélezer éve folyamatos. Mo-ra több hullámban telepedtek le, utoljára nagyobb számban 1740 k. a Maros-folyó vidékére, ahol 11 faluban kaptak otthont r.k. ~; őket nevezik krassovánoknak. Szórványaik élnek a bánáti Vingán, Óbesenyőn, s mint bolgárkertészek Bp-en és környékén. 88

Jirećek, Konstantin: A ~ tört. Nagybecskerek, 1889. - Czirbusz Géza: A temes- és torontálmegyei ~. - A krassószörénymegyei krassovánok. Bp., 1913. (Nemzetiségi ismertető kvtár 7.) - MNL T:320.