Magyar Katolikus Lexikon > B > bocsánatos bűn


bocsánatos bűn: kisebb jelentőségű isteni parancs szándékos, vagy súlyos parancs megszegése nem teljes szándékossággal vagy tudatossággal (vö. 1Jn 5,16-17). - A ~ bizonyos mértékben elfordítja a szívet Istentől és a teremtményekhez köti, a szeretetet kisebbíti. Nem veszi el a megszentelő kegyelmet és a lélek természetfölötti életét nem öli meg, de megnehezíti az erények gyakorlását és a jó cselekedeteket. Örök →büntetést nem, de ideigtartót magára von. Elkövethető gondolattal, szóval, cselekedettel; tudatlanságból, feledékenységből, testi gyöngeségből. A sztgyónáson kívül az őszinte →bűnbánat, az imádság, jótettek is megszabadítanak tőle. - Védekezni kell ellene, mert „aki hűtlen a kicsiben, hűtlen lesz a nagyban is”. A ~ ugyanis az értelmet homályosítja, az akaratot gyengíti, csökkenti az →áhítatot, s mindezzel a →halálos bűnt készíti elő. **

Dezső 1929:74. - Római Katekizmus 1993:1862.