Magyar Katolikus Lexikon > B > bevett vallás


bevett vallás (lat. religio recepta): elismert vallás, mely teljes mértékben élvezte a vallásszabadságot, az önkormányzati jogokat, igényt tarthatott az állam támogatására. - Fogalomköre Erdélyben a fejedség korában alakult ki, ahol a hagyományos különbözőség (több nép, különféle kiváltságok, eltérő vallások) kedvező talajt teremtett a reformáció terjedésének, sőt Erdély bizonyos fokig a Habsburgok ellenreform-ja elől menekülő prot-ok befogadó állama lett. Az eredetileg →államvallásként szereplő katolikus mellé 1557. VI. 1: a tordai ogy. végzése nyomán fölzárkózott a főként szászok követte lutheránus vallás. A tordai diéta kimondta, hogy „mindenki olyan hitben éljen, amilyenben akar”; anélkül azonban, hogy az új felekezetek hívei a régebbieket háborgatnák vallásukban. 1564: ~sá vált a kálvinizmus, 1568: az unit. vallás. Nem sikerült ilyen rangra emelkednie az antitrinitárius törekvéseknek, a szombatistáknak, a görögkeleti egyh-nak. - A Habsburg kormányzat alatt álló Mo-on ugyan a prot-ok (az ev-ok és ref-ok) vallásszabadságát több törv. is deklarálta (1608:1., 1646:5. tc.), ezek ~ rangjára csak 1791: emelkedtek (1791:26. tc.) együtt a görögkeleti egyh-zal (1791:27. tc.) 1848-ig ez a négy vallás élvezhette a ~ előnyeit. 1848: a törv-hozás elismerte az unitárius, 1895: az izraelita vallást. „E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetre különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg” - deklarálta 1848: az ogy. E törv. rendelkezése egy új vallásrendszert, a ~ok koordinációs rendszerét honosította meg, melynek szellemében az egykori kat. államvallás helyébe a ~ok, mint együttes államvallások léptek. Egyéb vallást, mint a róm. és gör. kat-t (ide értve a görögkeleti nem egyesült vallásúakat is - 1848:20. tc. 6-7.§), a lutheránust és reformátust, továbbá az uezen törv-nyel elismert unitáriust v. felekezetenkívüliséget e vallásrendszer nem tűrt meg. A felekezetek egyenjogúságának sarkalatos pontja volt a felekezetek egyh. és isk. szükségleteinek támogatása. Ezért is mondta ki a törv., hogy mindezeket áll. költségvetésből fedezik. Ez azonban a gondokat nem oldotta meg. A prot-ok igényt formáltak az áll. által kezelt kat. eredetű vallási és tanulm. alapokból történő részesedésre, amihez természetesen a kat. Egyh. nem járult hozzá. A szabharc idején tárgyaltak a görögkeleti ruménekkel és az izr-kal is az egyenjogusításról. A ~sá válás nem csupán az áll. támogatás elnyerése miatt volt fontos, hanem a felekezethez tartozók pol. és állampolg. jogai szempontjából is, hiszen az 1848-as →választójog egyfajta vallási cenzust is ismert: a nem ~hoz tartozó polg. nem élvezhette a választás és választhatóság jogát. - A dualizmusban az 5 ~ kiegészült az izr-val, így ez a 6 egyh. épült be az áll. mechanizmusba, ezek részére biztosították az önkormányzatot, őt kapták meg fegyelmi határozataikhoz az áll. karhatalmat, az áll. segélyeket. A ~ok koordinációs rendszerének fogalmához tartozik még az ún. elismert (vagyis engedélyezett) vallások intézménye, melyek (pl. a baptisták, metodisták) áll. támogatást ugyan nem kaptak, de szabadon gyakorolhatták hitüket, sem önkormányzati, sem adózási kérdéseikbe az áll. bele nem avatkozott. Az el nem ismert vallások (pl. a nazarénusok) rendőri ellenőrzés és szabályok alatt álltak, összejöveteleiket be kellett jelenteniök. A felekezetenkívüliek pol. és erkölcsi szankciók mellett vagyoniakat is viseltek (pl. az egyh. adót annak a felekezetnek, melyből kiléptek még 5 é. fizetniük kellett). 18 é. aluliak nem lehettek felekezetenkívüliek, a kiskorúakat kötelező volt vallási nevelésben részesíteni. M.B.

Csizmadia 1966, 1976. - Salacz 1974. - Jogtört. 1986.