🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > betlehemezés
következő 🡲

betlehemezés, betlehemes játék: Jézus születésének, a Betlehemben történteknek megjelenítése, a karácsony előtti napok közelmúltig legnépszerűbb dramatikus játéka. Sok településünkön máig él. - Eredete a kk. misztériumdrámákra (→Tractus stellae, →Quem quaeritis) vezethető vissza, amely kikerült a ktorok és a tp. falai közül, ám azok ösztönző hatásait mindig befogadta. A nép között számos változata alakult ki. - Vízkereszti lat. nyelvű lit. játék már a 11. sz-ból maradt ránk (Hartvik győri pp. Agenda Pontificalisa, Zágráb). A →csillagozás önálló jelenetként a ~be is bekerült. A kk-ból m. nyelvű betlehemes játék nem maradt fönn. Meglétére a Csordapásztorok kezdetű karácsonyi énekünkből is következtethetünk, amely 1651: régi ének megjelöléssel jelent meg Lőcsén, Szőlősy Benedek Cantus Catholicijében. A párbeszédekből fölépülő ének dramatikus karácsonyi játékot sejtet; szereplői: az angyal, a pásztorok, Szűz Mária, a narrátor. A Csordapásztorok kezdetű ének változatai legtöbb betlehemes játékunkban megtalálhatók. A felsőmo-i ném. lakosságú bányavárosokból 15. sz. adatok említik karácsonyi játékok előadását (Selmecbánya 1476, 1480; Bártfa 1498 stb.). Legrégibb betlehemes játékaink a 17. sz-tól maradtak fönn lat. és m. nyelven, prot. és kat. isk. előadások számára készültek. - A közelmúlt népi játékainak fő formái. Az élő szereplőkkel bemutatott játéknak erdélyi, alföldi, dunántúli és felföldi változatait különbözteti meg a szakkutatás. - A ~ több játékrészből tevődhet össze, amelyek az egyes változatokban együtt, de önálló játékként is szerepelhetnek. Főbb jelenetei: a paradicsomjáték, amely Ádám és Éva bűnbeesésének tört-ét beszéli el, s hírül adja a megígért Megváltó eljövetelét; a szálláskeresés, amelyben a népszámlálásra Betlehembe érkezett várandós Mária és József szállást keresnek, de sehol sem kapnak. E változat szereplői Mária, József a gazdag ember (kir., gazdag - bő kovács stb.), aki nem ad szállást, de az istállóba utasítja őket. A bő kovács játékváltozatában a jószívűség és könyörületesség elnyeri jutalmát, míg a dúsgazdagolás változatban (Székelyföld) a keményszívűség elnyeri büntetését. - A következő betlehemi jelenet főszereplői a pásztorok, akiknek az angyal hírül adta a Megváltó születését, akik elmentek az újszülött Jézushoz, s neki ajándékot vittek. E játékváltozat v. jelenet egyik főszereplője az idős, süket öregpásztor. A vele való tréfás, félreértéseken alapuló párbeszéd a játék gerince. Sok helyütt a pásztorok jelenete önálló játékká alakult, pásztorjátékká vált. A játék sajátos színfoltja a csörgős botjukkal taktust verő pásztorok körtánca. Helyenként része a karácsonyi ~nek a Heródesjáték, azaz a zsidó kir. és a bibliai háromkir-ok, bölcsek találkozása, s a kir-ok imádása, másutt ezt külön vízkereszti játékként adják elő. A ~t adománykérő, kéregető formulák zárják be. A szereplők játékukért gyümölcsöt, élelmet, pénzt kaphatnak. Egyes vidékeken a betlehemes csop-ok nagy ter-et felölelő vándorlását is megfigyelhetjük (pl. Hortobágy vidéke). - A betlehemes játékban prózai v. verses párbeszédek, karácsonyi énekek váltják egymást. Az énekek nagy része helyet kap a karácsonyi kántálásoknál is. A szereplők megfelelő jelmezbe öltöznek: az angyalok fehérbe, a kir. (Heródes, katona stb.) katonának karddal, a pásztorok bundába, sapkába. Az erdélyi és bukovinai betlehemesjátékok változata a csobánolás, amelyben a pásztorok igen ősi típust mutató álarcot viselnek. A szereplő csop-ok különböző méretű és formájú (általában tp.) ún. betlehemet hordanak magukkal, amely szerepet kap a játékban is, a játék után pedig meg lehet szemlélni. Ennek eredete részben Rómába (S. Maria Maggiore-baz.), részben a kk. tp-okba nyúlik vissza, amelyekben karácsony tájékán fölállították a betlehemi oltárokat, bábokkal személyesítve meg a történteket. - A betlehemes játék pásztor szereplői sokfelé (Dunántúl, Jászság) archaizáló pásztorneveket kapnak (Maxus Koridom, Titire stb.), amely szintén az isk-drámák hatását tükrözi. - A szálláskeresés, a betlehemes játék sajátos kései, biedermeier változata a székesfehérvári bölcsőcske. Nagyszombat környékéről szl. változatait ismerjük. - Sajátos, helyenként máig élő a baranyai, tolnai sváb települések Christkind Spiel nevű karácsonyi játéka. A m. népi betlehemes játékok kapcsolatai szövegben és dallamban, zenében kimutathatók a szomszéd népek felé is.→bábtáncoltató betlehemes játék B.G.

Ernyey József-Karsal Géza: Felsőmo-i bányavárosok ném. népi színjátékai. 1-2. köt. Bp., 1932-38. - Makkai Endre-Nagy Ödön: Adatok téli népkölt-eink ismeretéhez. Kolozsvár, 1939. - Faragó József: Betlehemezők és kántálók Pusztakamaráson. Kolozsvár, 1947. (Erdélyi Népr. Tanulm-ok 8.) - M. népzene tára II. Jeles napok. Bp., 1953. - Kardos Tibor-Dömötör Tekla: Régi m. drámai emlékek. 1-2. köt. Uo., 1960. - Bálint 1973. - Barna Gábor: Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Bp. 1979. - Volly István: Karácsonyi és Mária-énekek. Uo., 1982. - ItK 1985/5-6. sz. 695. (Kilián István: M. nyelvű betlehemesjáték a 17. sz. első feléből). - Szacsvay Éva: Bábtáncoltató betlehemezés Mo-on és Közép-K-Eu-ban. Bp., 1987.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.