Magyar Katolikus Lexikon > B > betegek áldoztatása


betegek áldoztatása: A lelkipásztoroknak gondoskodniuk kell arról, hogy a betegek és öregek a →lelki áldozáson és a →szent útravalón kívül is magukhoz vehessék az Eucharisztiát. Akik az ostyát nem tudják magukhoz venni, a bor színe alatt is áldozhatnak. A ~t pap, s ha nincs szükség gyónásra, diákonus, akolitus v. ppi fölhatalmazás alapján egyszerű hívő is végezheti az előírt szert. szerint. - A nagyszombati tartományi zsin. (1611) szerint: Ha a plébános megtudja, hogy hívei közül valaki súlyos beteg, látogassa meg. A szegényeket segítse, amivel tudja, és ha kell kérje a pp. segítségét is. Gondoskodjon arról, hogy halála előtt mindenki kibéküljön Istennel. Ha hívei közül sztségek nélkül hal meg valaki, nemcsak halálos bűn terheli a plnost, hanem egyh. büntetés is. - A nagyszombati egyhm. zsin. (1629) szerint: A betegek számára legalább 3 sztostyát őrizzenek a tp-ban, és gyakran újítsák meg. Ha beteghez viszik, kísérjék hívek az Oltárisztséget. **

Péterffy II:213. (III.), 246. (I/3) - Bűnbocsánat és Oltáriszentség. Bp., 1976.