Magyar Katolikus Lexikon > B > betűszimbolika


betűszimbolika: jelképes értelmű, betűre vagy betűkapcsolatra egyszerűsített nevek, fogalmak, tulajdonságok, tartalmak jelzése. - 1. A misztikus gondolkodásban a betűk rejtett igazságok hordozói, melyek csak különleges módszerekkel fejthetők meg. A betűknek és szavaknak bizonyos számértéke is van (→számszimbolika), a betűk és számok egymás közt fölcserélhetők. Ez a ker. műv. minden ágájában - főként az építészetben és a zenében - lényeges szerepet játszott. Mindehhez a Szentírás, különösen a Jelenések kv-e adta az alapot. - 2. Az ábécé az óker. időktől a kozmikus harmónia tökéletességének jelképe volt. Ebben a jelentésben használták tp-szteléskor (a pp. a padlózatra átlósan hamuba írta a lat. és a gör. ábécét). Ha egy adott szöveg sorkezdő betűi ábécét, egy szót v. egy mondatot alkotnak, létrejön az →akrisztichon, amely szövegelrendezésében különféle formákat ölthet (pl. kereszt, Venantius Fortunatus, St Gallen, Kod. 196.). - 3. A gör. ábécé egyes betűinek Krisztusra vonatkozó szimbolikus jelentése van. Legismertebb az →A és Ω (alfa és omega) és a →tau. A khi (Χ) mint Krisztus, a ióta (Ι) mint Jézus kezdőbetűje önállóan alig szerepel, együttesen azonban a csillag formájú →Krisztus-monogramot adják. Az üpszilon (Υ) és a pszi (Ψ) is a ker. jelképek közé tartoznak mint →villáskereszt v. az élet fája. Az omega önmagában v. a kereszt valamely formájával kombinálva szintén az élet fájának lett a jele. A théta (Θ), mint a Theosz ('Isten') szó első betűje, Isten jele, de a halálé (thanatosz) is. A →hal gör. neve (→ikhthüsz), a 'Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó' akrosztichonja. Az ókori kocsiversenyekből való a nika ('győzelem!') fölkiáltás, amely a Jézus Krisztus név monogramformáival együtt főleg a bizánci műv-ben szerepel. A Pantokrátor keresztnimbuszában (→Krisztus-képek) megjelenő gör. betűk: omikron, omega, és (ν), 'aki van', Krisztus istenségének a jele. Az Áthoszi festőkv. szabályként írja elő e 3 betű használatát, hivatkozva a Kiv 3,14-re. - 4. Tetragramnak nevezzük Isten ósz-i neve, a Jahve 4 héber betűjét: jhvh. A ker. műv-ben Isten megjelenítésére alkalmazzák, gyakran a Szentháromság jelképeivel együtt. - 5. A kk. kz-okban az →iniciálé betűje része a képnek, olykor a kép tartalmát is hordozza (pl. T = kereszt, szenvedés). - 6. A ~ különleges fajtája a →mágikus négyszög. V.J.

Kirschbaum I:338. - Sachs 1980:73. - Schütz 1988:35.