Magyar Katolikus Lexikon > B > besenyők


besenyők: török nyelvű nomád lovas nép. - A forrásokban a 9. sz: tűntek föl először, az Ural folyótól K-re. A 9. sz. végén a bokharai Számánide emír legyőzte az úzokat, akik Ny felé menekülve elfoglalták a ~ ter-ét, mire ezek a bolgárokkal szövetkezve 895: megrohanták a bolgárok ellen harcoló m-ok őrizetlen szállásait, elűzték őket, és a Kárpátokig birtokba vették a ter-et. Törzsszöv-ük a 10. sz. első felében 8 törzsre oszlott, egy-egy törzsben 5 nemzetséggel. A 10. sz: a ~ törzsszöv-e föllazult, nomád birod-at a ~ nem alkottak. A 11. sz. közepén már 13 besenyő törzsről értesülünk. Az úzok és kunok egyre inkább kiszorították a ~et a steppéről; a 11. sz. 2. felében a bizánci cs. és az orosz fejed-ek határvédőkként alkalmazták őket. 1122: támadtak utoljára Bizáncra, s ekkor döntő vereséget szenvedtek. - A m-ok 895-ös vereségük után sokáig kerülték a ~kel való összecsapást. 934: együtt vettek részt egy balkáni kalandozó hadjáratban. Mo-ra az első ~ föltehetőleg akkor jöttek, mikor Taksony fejed. besenyő hgnőt vett feleségül. Egyik főemberük volt Tonuzoba, akit később Szt István kir. kivégeztetett. A 12. sz. elejéig több ízben költöztek be Mo-ra ~, akiket a m. áll. megszervezése során széttelepítettek. Sikertelen besenyő betörés történt Erdélybe Szt István korában, s részük volt a ~nek az 1068-as betörésben is, amikor Salamon kir., Géza és László hg. semmisítette meg a betörő nomád sereget. 1071: a Szerémségbe törtek be ~. 1122: a bizánciak elleni vesztett berrhoéi csata után nagyobb csop-juk jött Mo-ra és II. István udvarában, testőrségében fontos szerephez jutottok. A többi segédnépekkel együtt 1116: és 1146: a kir. haderő elő- és utódvédjeiként harcoltak. A kir. birtokokra telepített ~ ura a nádor volt, és a besenyő ispánság megszüntéig (1352) külön ispán alatt éltek. A kk. végére beolvadtak a m-ságba. B.A.

Györffy György: Besenyők és m-ok. Bp., 1940. -: Tanulm-ok a m. áll. eredetéről. Uo., 1959. - Göckenján, Hansgerd: Hilfsvölker und Grenzwachter im mittelalterlichen Ungarn. Wiesbaden, 1971.