Magyar Katolikus Lexikon > B > belgrád-szendrői püspökség


belgrád-szendrői püspökség, 1729. dec. 23.-1924. okt. 29.: Az 1380 óta csak címként létező →nándorfehérvári püspökség és az 1290: alapított →szendrői püspökség egyesítésével alapították. Ebben döntő szerepet kapott az a tény, hogy a visszafoglaló háborúban 1717. VIII. 22: a töröktől visszavették Belgrádot, mely 1717-39: Habsburg uralom alá került. Ekkor az ott élt r.k. lakosság száma jelentős lehetett (főleg boszniai és raguzai kereskedőcsaládok) hiszen 6 tp., 5 ktor és néhány városkörnyéki egyhközs. - Grocka, Ostruznica, Visnjevac - létéről tudunk. Az →belgrádi békével ismét török uralom alá került városból és környékéről eltávoztak a r.k. vallásúak, a törökök valamennyi tp-ot elpusztították. A ~ csak címében létezett, „mindkét oláh tartomány” ap. kormányzója hatáskörét 1847: terjesztik ki e ter-re. →Strossmayer diakóvári pp., 1851-97: ap. kormányzó 1853: elérte, hogy a török vazallus szerb kormány elismerte a kat. Egyh-at, s törvényesítette a nem pravoszlávok szabad vallásgyakorlatát, kijelentve, hogy az államvallás a pravoszláv (a r.k. pap pl. csak a háznál imádkozhatott az elhunyt fölött, a temetőbe csak a g.kel. pap kísérhette). Strossmayer megtagadta Belgrád egyetlen r.k. tp-ának fölsztelését (amit az osztr. konzulátus udvarán építettek föl), mivel annak főoltárát Szt László kir. képével ékesítették. - 1914. VI. 24: Rómában aláírták a Sztszék és a Szerb Kirság konkordátumát, mely szerint Szerbiában egyhtart. alakul, élén a belgrádi érs-kel. Az Egyh. működésében és a vallásgyakorlatban Szerbiától teljes szabadságot kap az állam törvényeivel összhangban. A szert. nyelve az egyh. ószláv, glagolita írással. Az I. vh. miatt a konkordátum megvalósítása elmaradt. 1920. VI. 4: a trianoni béke átrajzolta az egyh. közigazg. térképét. 1924. II. 10: az addig a kalocsai érs-hez tartozó, híveiben m. többségű →bácskai apostoli kormányzóságot és az addig a csanádi egyhm-hez tartozott ném-m. lakosságú →bánáti apostoli kormányzóságot a ~ alá rendelték, és 1924. X. 29: megalakították a belgrádi érsekséget (→Belgrád). A ~ címét viselte: 1728: Thurn Antal, 1733: Engl Antal, 1755: Pucz István, 1775: Zlatarics Antal, 1791: Kondé Miklós, 1800: Wagner Mihály, 1837: Schrott József, 1858: Soich Vencel, 1871: Pavlesics János, 1898: Krapac János, 1915: Premus Domokos. 88

LBE:49.