Magyar Katolikus Lexikon > B > baldrián


baldrián (lat. Valeriana celtica), Szent Magdolna füve, Herba S. Magdalaenae, bécsi nárdus: a macskagyökérfélék családjába tartozó, lila virágú fűszer- és gyógynövény; az Alpok lábainál él. - Már Plinius említi. A késő róm. cs-ság idején Pannónia egyik fontos kiviteli növénye volt. A kk-tól - bizonyára illata miatt - ördögűző szerepet tulajdonítottak neki. Pápai-Páriz Ferenc szótárában mint Szt Magdolna füve szerepel, s a ker. ikgr-ban bűnbánó Szt Mária Magdolna attrib-a. Az olaj azonban, amellyel Magdolna Jézus lábát megkente, nem ~ból, hanem rendszertani rokonából, az indiai nárdusból (Valeriana Gatamansi) készült. Egyéb, gyakori kk. nevei: saliunca, nardus celtica, a m. népnyelvben mezei nárdus, bécsi nárdus. Hazánkban nem honos. A bűnbánathoz kapcsolódó jelentéstartalma a virág lila színével magyarázható (→színszimbolika). S.J.