Magyar Katolikus Lexikon > B > bahái vallás


bahái vallás: Mint bahái mozgalmat a Bahá'u'lláh (Isten dicsősége) néven ismert iráni Huszain Ali Núri (1817-92) alapította. 1863: Bagdadban ráébredt, hogy ő az, „akinek Isten megnyilatkozik”. Eszmei elődjének Bábot, azaz a Tebrizben kivégzett Ali Muhammadot (1819-50), a siita iszlámon belül kibontakozott bábi reformmozg. vezéralakját tekintette. Az eredetileg a bábiak közé tartozott Bahá'u'lláh az iráni vallásüldözés elől 1853: a Török Birod-ba menekült, amelynek szultánja 1868: a palesztinai Akka (Akko) várbörtönébe záratta, ahol 2 é. raboskodott. E városban, ill. környékén házi őrizetben teltek hátralévő évei. Itt születtek legteljesebb írásai, közöttük a Legszentebb Könyv (Kitáb-i-Akdasz). Halálát követően a baháiak élére legidősebb fia, az Abdu'l-Baháként v. „mesterként” ismert Abbász Effendi (1844-1921) állt, aki sikerrel terjesztette atyja tanításait. Lakhelyéről, Haifából 1912-13: ellátogatott É-Amerikába és Eu. számos orsz-ába (így Bp-re is, ahol kedvező visszhangra talált előadásokat tartott). Örökébe 1922: unokája, a Bejrútban és Oxfordban tanult Shoghi (ejtsd: Sauki) Effendi Rabbáni (1897-1957) lépett, aki az „Isten ügyének védnöke” címet vette föl, és szervezeti keretekkel, ill. „szellemi gyülekezetek”-nek nevezett helyi és orsz. vezetőségekkel látta el az időközben sok áll-ban elterjedt bahái mozg-at, függetlenítve azt minden más vallástól, így az iszlámtól is. A hit terjesztésében döntő szerep jutott az É-amerikai közösségnek. Így vált a mozg. „munkanyelvévé” az ang. Az eredetileg arabul, ill. perzsául írt bahái szt iratok hiteles változatát is angolul tartják számon. A „Védnök” kiközösítette a mozg-ból a hatalmát és csalhatatlanságát vitató híveket („a Szövetség megtörői”-t), közöttük számos rokonát. Mivel a Védnök nem hagyott maga után sem természetes, sem kijelölt utódot, némi interregnum után, 1963: az „Igazság Egyetemes Háza” állt a ~ élére; e testület 9 tagját az orsz. szellemi gyül-ek tagjai választják ötévenként, titkos szavazással. Székhelye a haifai Kármel-hegy oldalában van, s itt működnek a mozg. főbb intézményei, így az ún. „Nemzetközi Oktatási Központ” is. Haifában áll a Báb földi maradványai fölé emelt mauzóleum, s a közeli Akka határában található Bahá'u'lláh sírboltja. Ezek az építmények is a ~ zarándokhelyei közé tartoznak, amelyeket igyekszik fölkeresni legalább életében egyszer a világ immár több mint 4.000.000 baháija. - A modern bahái ideológia Shoghi Rabbáni és utódai alkotásának tetszik, bár tagadhatatlanul a vallásalapítónak és fiának műveiből indul ki. A poligámia tilalmát csupán a 20. sz: fogalmazta meg egyértelműen, Bahá'u'lláhnak magának még több felesége volt. E szigorúan monoteista hit mindenekelőtt az anyagi valóságnál fontosabbnak ítélt lelki-szellemi értékek tudatos fejlesztését, a világbékét, a nemek és a fajok egyenjogúságát, a szegénység és a gazdagság végleteinek megszüntetését, a minden gyermek számára biztosítandó megfelelő nevelés fontosságát, a szeretetet, a kedvességet és a türelmet, a különféle vallások lényegének azonosságát és a tud. vívmányaival szükséges összhangjukat hirdeti. Elutasítja az erőszak majd minden formáját, így a Koránban előírtakat is. Föloldja a moszlim étkezési tilalmakat, bár az alkohol- és drogfogyasztást nem engedélyezi, mint ahogy a házasságon kívüli nemi kapcsolatot sem. A baháiak inkább magukban meditálnak és mondják el a napi kötelező imát. Hétköznapjaikban fontos szerepe van a műv-eknek, az intenzív közösségi és lelki életnek. Szigorúan tilos politizálniuk.

- A bahái szt iratok szerint Isten a tört. egyes korszakaiban elküldte az emberekhez „megnyilvánulásait”; ilyen volt pl. Ábrahám, Noé, Mózes, Buddha, Krisna, Zoroaszter, Krisztus, a mekkai Mohamed próf., Báb és Bahá'u'lláh, akinek föllépését követően 1000 éven át nem várható újabb „megnyilvánulás”. Az általuk hirdetett égi törv-ek és tanok azonban csupán az adott kor számára érvényesek, és fölülbírálják a korábbi kinyilatkoztatásokat: ez az ún. progresszív reveláció elve. E koncepció alapján törekszenek a ~ hívei „egyetemességre”, úgyszólván minden más vallás integrálására, ami miatt a moszlimok döntő többsége élesen elítéli őket. A Korán 33,40 szerint ui. Mohamed „Allah küldötte és a próféták pecsétje”, azaz időrendben a legutolsó lenne, s ez elég súlyos érv ahhoz, hogy Bahá'u'lláh követőit számos moszlim orsz-ban üldözzék. Változó hevességgel bár, de mindig is így volt ez Iránban, ahol az Iszlám Közt. kikiáltása (1979) óta sokat lemészároltak közülük. Szemükre hányják, hogy Mekka helyett Akka felé fordulva imádkoznak, hogy évi 30 helyett 19 napon át böjtölnek, hogy ellenzik a „szt háborút”, hogy az iszlám törv-ek közül nem sokat tartottak meg. Alaptalanul vádolják viszont őket azzal, hogy a →cionizmus, az imperializmus és a →kolonializmus ügynökei. Mondják őket kozmopolita-szabadkőműves közösségnek is, aminek az lehet alapja, hogy világszerte támogatják egymást, elítélik a nacionalizmust, a komm. és a fajvédő eszméket. Tagadják az →áteredő bűnt, a Sátánt (írásaikban az ember alantas természetének jelképe) és a Mennyországot, amely számukra csupán a lelki fejlődés végcélját jelképezi. E fejlődés szerintük már az ember életében megkezdődik a preegzisztens, tökéletes és egyenrangú „Isteni Megnyilvánulások” követésével, a tanulm-ok, az imádság, a meditáció, a revelációk megértése és gyakorlati alkalmazása révén, azaz az Istennel, ill. velük kötött „szerződés” megtartásával, s a fiz. halál után a lélek egy közelebbről le nem írt anyagtalan szellemi világban, az „Abhá Királyságban” tökéletesedik tovább, s tulajdonságait tekintve egyre jobban közelít a különben megismerhetetlen Istenhez. - A részben a bábizmusból átvett bahái misztikában fontos szerepük van az álmoknak, a metafizikus spekulációnak és a kabalisztikának: kedvenc számaik a 9 és a 19 (a 9 az arab BHÁ' betűk, a 19 a WÁDH, „Egy” betűinek numerikus összértéke), ill. ezek egész számú többszörösei. Kalendáriumuk 19 (egyenként 19 napos) hónapból és még 4-5 napból áll. Ünnepeik Báb és Bahá'u'lláh születésének, halálának és jelesebb tetteinek évford-jához, valamint a perzsa újévhez, a Nawrúzhoz (márc. 21.) kapcsolódnak. A baháiaknak ma már csupán alig több mint egytizede perzsa származású; Indiában - Bahá'u'lláhot Visnu inkarnációjává avatva - kb. 2.000.000 követőjük van. Ideológiájuk meglehetősen rugalmas, gyorsan képesek azt a térítés célpontjául kiszemelt régió viszonyaira adaptálni. Karitatív munkát végeznek a harmadik világban, kisebb részben az ENSZ keretein belül. 150-nél is több orsz-ban működik már bahái „országos szellemi gyülekezet”, szinte csak a „radikális” moszlim és a kommunnista áll-ok nem tűrik. - A baháizmus mo-i tört-ének legjelentősebb eseménye Abdu'l-Bahá 1913. IV-i bpi látogatása volt. 1933: Martha Root és 1937: Ruhangiz Bolles amerikai térítők dolgoztak itt. Ez utóbbinak sikerült egy kb. 10 fős közösséget verbuválnia, szinte kizárólag zsidó nőkből. A közösség titkára, Szántó Felbermann Renée számos pontatlanságot tartalmazó memoárja szerint 1950: a Belügymin. betiltotta működésüket. Az Igazság Egyetemes Háza 1989: határozott arról, hogy Mo-ra küldi megbízottait. A hazai gyülekezet megalakítása annál is inkább várható, mert - Abdu'l-Bahá és Shogni Rabbáni próféciái nyomán - a baháiak Bp-nek kitüntetett fontosságot tulajdonítanak mozg-uk jövőjében. L.Gy.

Smith, P.: The Bábi and Bahá'i Religions. Cambridge, 1987. - Világosság 1989:464. (Lederer György: Egy kicsiny világvallás: a baháizmus) - Keletkutatás 1989 ősz. (Lederer György: Baháizmus Bpen)