Magyar Katolikus Lexikon > B > bűntárs


bűntárs: aki valamilyen bűnben önként együttműködik. - Az együttműködés aktív v. passzív. Aktívan együtt lehet működni tettel (a bűn végrehajtásában, segítésében, pl. a lopott jószág megőrzésével, megvásárlásával) és szóval (tanáccsal, egyetértéssel v. helyesléssel). Passzív ~, aki tud a bűn elkövetésének szándékáról, de elhallgatja, nem akadályozza meg, bár megtehetné, v. nem hozza nyilvánosságra, bár kötelessége volna. - A ~i felelősség főleg a vagyon elleni bűnöknél fontos a jóvátétel, kártérítés szempontjából. E tekintetben a legfőbb elv: a közösen elkövetett tulajdonsértés esetén a jóvátétel mértéke a →bűntetendő cselekményben való tényleges hozzájárulás mértékéhez igazodik. A ~ megnevezése, főleg a 6. parancs esetén a gyónásban tilos. H.L.