Magyar Katolikus Lexikon > B > bírósági helynök


bírósági helynök, officiális: az egyházmegyei bíróságot a megyéspüspök helyett vezető bíró. - Rendes (de helyettesi) bírói hatalma van (1420.k. 1.§). Egyetlen bíróságot alkot a pp-kel, vagyis eljárhat mindazokban az ügyekben, melyeket a pp. magának fenn nem tart, s ítélőszéke elé tartoznak. A ~ ítéletei (ill. az általa vezetett bíróság ítéletei) ellen a pp-höz föllebbezni nem lehet (1420.k. 2.§). A mpp. köteles ~öt kinevezni, de e tisztséget nem szabad az →általános helynökre ruháznia, hacsak az egyhm. kicsinysége v. az ügyek csekély száma ezt nem indokolja (1420.k. 1.§). A mpp. a ~ mellé helyettes ~öket, régi néven viceofficiálisokat nevezhet ki (1420.k. 3.§). - A jog mind a ~, mind a helyettesei kinevezéséhez megkívánja, hogy az illető legyen: 1. pap; 2. feddhetetlen hírű; 3. kánonjogi doktorátussal v. legalább licenciátussal rendelkező; 4. legalább 30 éves (1420.k. 4.§). E föltételek közül a papság a kinevezés érvényességéhez (vö. 129.k., 274.k. 1.§) szükséges, hiszen e hivatal egyhkormányzati hatalommal jár, mely önállóan gyakorolható. Aki erre jogilag nem képes, az érvényesen nem nevezhető ki. A többi kinevezési föltételek a megengedettséget érintik. - A ~ hivatalának jellegénél fogva, hacsak a pp. fenn nem tart magának valamit, ugyanazt a bírói hatalmat gyakorolja, mely a mpp-öt illeti. Ezért mindazokban az ügyekben, ahol ezt a jog lehetővé teszi, a ~ egyes bíróként, egyedül hozhat ítéletet. Azok a világiak, akik előzetes pp-kari engedély alapján netán bírói kinevezést kapnak (vö. 1421.k. 2.§), csak társas bíróságban, szükség esetén és úgy szerepelhetnek, hogy a legalább 3 tagú tanácsban csak egy világi lehet. Ez a helyzet a ~ tisztségével nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen. - A ~ és helyettesei hivatalukat nem vesztik el a ppi szék megüresedésekor, és az egyhm. kormányzó sem mozdíthatja őket el, de az új pp. hivatalba lépésekor megerősítésre szorulnak (1420.k. 5.§). E.P.

Erdő 1991:553.