Magyar Katolikus Lexikon > B > bíróság


bíróság, ítélő szék, ítélő tábla, törvényszék (lat. tribunal): több értelemben használt jogi szakkifejezés: a hely, ahol az ítéletet kihirdetik (CIC 1917:1636.k.); a →bíró személye, pl. a →társas bíróság szóösszetételben (1425-1426.k.); a bírót és a munkáját segítő összes személyek. - 1. A civil jogszolgáltatásban a bírák ítélhetnek egymagukban is, de már a korai feudalizmusban bírótársakat (cojudices, cum judice in judicio assidentes, jurati assessores) vettek maguk mellé. Ezek résztvétele több célt is szolgált: a több társsal törvénykező bíró nagyobb biztonsággal tudta alkalmazni a szokásjogot; a Jagelló-korban már állandósultak az orsz. ~okban a protonotáriusok, az ítélőmesterek, kik a nagybírák jogban járatos állandó segítőtársai voltak. A ~ tekintélye nemcsak a bírón múlt, hanem bírótársain is. - A polg. korban a szakképzettség ált. követelménye miatt élesen elvált egymástól a szak~ és a laikus bíráskodás fogalma. Az ítélkezés egy részében, ahol a jogismeret a meghatározóbb, ált-sá vált a szakbíráskodás. A büntető- és sajtóügyekben intézményesítették a laikus részvételt az →esküdtszék formájában. A ~ok a modern áll. kialakulásával összefüggő szervezetet alkotnak, melynek egységei között munkamegosztás uralkodik (hatáskör, →illetékesség). Az alsóbb és felsőbb ~ok közötti távolágot a →föllebbezés mint rendes, s több rendkívüli →jogorvoslati forma hidalja át. - 2. ~ok Magyarországon. Amíg a feudális Mo-on ki nem épült a ~i szervezet, a társad. rend, a magánosok elleni sértéseket a kir. v. helyettese, a vm-ben az ispán v. helyettese torolta meg. Így első törv-einkben is a kir. személyes ítélkezéséről, a kir. tanács (senatus, consilium) törv-kezéséről, ispánok bíráskodásáról olvashatunk. Ahogy kiépült az áll., úgy sokasodtak az orsz. irányításával együttjáró teendők, s egyre kevésbé szívesen ült törv-t a kir.; fokozatosan helyetteseire ruházta át: előbb a nádorispánra (comes palatinus), az udvarispánra (comes curialis), későbbi nevén országbíróra (iudex curiae regiae), a kir. jelenléte (praesentia regia) azonban továbbra sem nélkülözhető. A 13. sz-tól a törvénykezés már az országbíró fóruma volt. A kir. kivételesen jelesebb hívei fölött bíráskodott személyesen a különös kir. jelenlét (specialis praesentia regia) fórumán. A 14. sz: ez a ~ már a kancellár fóruma, s a kir. a királyi személyes jelenlét (personalis praesentia regia) ~án ítél valóban személyesen. A Zsigmond korában jelentős törv-szék Mátyás kir. ~i reformjának hatására a rendi központosítás fő eszközévé vált, s személynöki helytartója (personalis praesentiae regiae in iudiciis locumtenens) v. egyszerűen személynöke az egyik legfontosabb orsz. bírává vált. Ez a fórum lassan beolvasztotta magába a többi curiai igazságszolgáltatási lehetőséget, s a Jagelló-korban már gyakorlatilag egységes kir. tábla (tabula regia) működött. Továbbra is tapasztalható még az uralkodó személyes bíráskodása tanácsával (propria in persona), s föllebbezési fórumként is szerepelt a curia ~ai számára. Ismeretes még a lovagi becsületbíróság (curia militaris) is. A kir. udvar ~ai közül kettő élte túl a Mohács utáni viszontagságokat: a curiába húzódott nádori ~ és a legerősebb fórum: a személynök táblája. A kettőjük közötti viszony is megfordult: korábban a személynök ténykedése tűnt fontosabbnak, most a kir. távolléte (udvarával együtt Bécsben) miatt az őt helyettesítő és képviselő nádor jelentősége megnőtt, s e két szerv egyfajta alárendeltségbe rendeződve képezte az orsz. felső ~át. Mo. legmagasabb fokú bírói szervének a hétszemélyes tábla (tabula septemviralis) számított, alárendelt viszonyba került vele a személynök vezette királyi tábla. A háborús viszonyok miatt az orsz-ban rendes bíráskodás alig folyt. A feudális korban nem volt állandó az ítélkezés, hanem ún. nyolcadokon (octávákon) zajlott a jogszolgáltatás. De ezek az évente néhány alkalommal tartott ítélkezési gyülekezetek sem voltak tarthatók törvényszünet idején (mint pl. ülésező ogy-sel egyidőben, háborúk alatt, nemesi fölkeléskor, járvány idején v. a kir. halálakor). Az orsz. fórumok helyettesítésére születtek meg az alkalmi törvénykezési szervek: a compromissionalis bíráskodás, a protonotariusok ítélkezése, a delegált tvszékek. - 1723: az igazságszolgáltatási reform véglegesítette a ~i szervezetet: a hierarchiában legfelül a kir. curia felső tagozatát képező hétszemélyes tábla és az alárendelt kir. tábla állt. A vm-k és a curia között állították föl az ún. kerületi táblákat. - A közp. ítélkezés korai fórumaiként megemlítendő a székesfehérvári törvénylátó napok gyakorlata, ahol a kir. az egész orsz-ból egybesereglett alattvalói ügyeiben ítélkezett. Az e gyűlésből kisarjadt országgyűlés nem veszítette el teljesen ítélkező jellegét; a legelőkelőbbek főbenjáró ügyeiben mindvégig fönntartotta magának a jogot ítélet kimondására.

- A helyi ~ok a kir. vm. ispáni bíráskodásának helyén kialakult szolgabírói fórumból bontakoztak ki. A nemesi vm. törvénykezési szervei: a vármegyei törvényszék (sedria, sedes judiciaria), az alispáni és szolgabírói szék. Mohács előtt ismeretes a több vm-re kiterjedő nádori közgyűlés (congregatio generalis), mely azonban a vm. autonómia nyomán jelentéktelenné vált. A városok saját ~okat működtettek. A föllebbezést először a városi jogcsaládok ún anyavárosához tették lehetővé, majd a gazd. ügyeket a kir. udvarban kezelő tárnokmesterhez, a tárnoki székhez folyamodhattak. A sz. kir. városok szaporodtával a tárnokmester megosztotta teendőit a személynökkel, aki kialakította a városok másik föllebbviteli fórumát, a személynöki széket. Az úriszéket a földesurak tartották v. hirdették meg, nemcsak jobbágyaik, hanem familiárisaik, birtokaikon v. a közelben élő nemesek számára is. A falusi bírák a földesuraktól kapott hatáskörben ucsak végeztek igazságszolgáltatást. A 18. sz-ra az úriszék már egyfajta elsőfokú ~ként működött nemes és nemtelen esetében egyaránt, már csak a legnagyobb birtokosok szervezésében. - Mo. sajátos ter. összetételének és a kiváltságos kerületek szerkezetének megfelelően külön ~i szervezet működött Erdélyben, a dalmát városokban, Horváto-ban, Szlavóniában, a macsói, a szörényi bánságban, továbbá a kiváltságos ker-ekben. E bírói fórumláncolatok azonban a legfelsőbb szinten mind összefutottak. - 3. Az Egyházban az első bírói szék a Pápa maga (→Első Szék). Rajta kívül a ~ a bírák száma szerint lehet egyes és társas; illetékességi terület szerint egyházmegyei és regionális; személyi illetékesség szerint egyházmegyei és szerzetesi; a jogkör eredete szerint rendes és delegált. M.B.-E.P.

Erdő 1991:553, 557.