Magyar Katolikus Lexikon > B > bér


bér: fizikai vagy szellemi munka anyagi ellenértéke, természetbeni járandóság vagy pénz. - 1. A Szentírásban kölcsönzési díj (Kiv 22,14), zsold (vö. Ez 29,18), a leviták (Szám 18,11) és papok (Mik 3,11) járandósága, legtöbbször munka ellenértéke, a napszámosok fizetsége (Kiv 2,9; MTörv 15,18; Ag 1,6;. Mt 20,1-15). Visszatartása, megvonása (Lev 19,13; MTörv 24,14), az ingyen dolgoztatás (Jer 22,13) égbekiáltó bűnnek számított, amelyért Jahve, a kicsinyek és gyengék oltalmazója bosszút áll (vö. Kiv 22,22). Ennek jegyében küzdöttek a próf-k is a méltányos ~ért (Jer 11,13; Mal 3,5;. Sir 7,20). - Az ÚSz-ben a ~ az igazságosság példája (Lk 10,7; ApCsel 1,18) és követelménye, megtagadása égbekiáltó bűn (Jak 5,4). A ~ legtöbbször az örök jutalom előképe: Krisztus ígérete szerint a tanítványainak adott egy pohár víz is elnyeri jutalmát (Mt 10,42; 25,31-40). Az alamizsnáért, böjtért (6,1-4.16), az üldöztetés elviseléséért (5,12) várható ~ az emberi teljesítményt felülmúló kegyelmi →ajándék (20,8). Szt Pál ap-i munkája ~ének azt tekinti, hogy részese lehet a hirdetett ev-nak (1Kor 9,18). - 2. A kat. szociális tanítás a ~re vonatkozóan az →igazságosság elvére épül: egyensúlyban kell lennie nemcsak a végzett teljesítménnyel, hanem a dolgozó ember megélhetési jogával is. 1891: a →Rerum novarum enc. hangsúlyozta, hogy a munkaadó legfőbb kötelessége kinek-kinek megadni az őt megillető ~t (17. art.). 1931: a →Quadragesimo anno arra figyelmeztetett, hogy a ~képzésnél tekintetbe kell venni a mindenkori ált. anyagi helyzetet. A gazd. válságok jól mutatják, hogy mind a túl-, mind az alulfizetés munkanélküliséghez vezethet, ami veszélyezteti a világbékét. A ~nek nemcsak a létminimumot kell biztosítania, hanem azt is, hogy az ember a személyes képességeit és adottságait kibontakoztathassa (74. és 75. art.). 1961: a →Mater et magistra a ~ megállapításakor az ismérvek közül a termelékenységre helyezi a hangsúlyt, mert ez nemcsak a munkás anyagi helyzetére hat, hanem a nemzet-, sőt a világgazd-ra is. A →Gaudium et spes legfontosabb megállapítása, hogy a munka értékteremtő és személyes jellege előbbre való, mint a tisztán gazd. szempontok. A ~ek végső soron az →emberi jogok és az →emberi méltóság fokmérői. 1981: a →Laborem exercens enc. szerint egy gazd. rendszer igazságosságát aszerint kell értékelni, hogyan fizetik meg benne az emberi munkát (19 p.). A ~ megállapításánál nemcsak a végzett munka gazd. hasznát kell figyelembe venni, hanem a dolgozó ember megélhetéshez való jogát is. II. János Pál ezért szorgalmazza az egyéni ~ helyett a családi ~ bevezetését. - 3. A pénz- és piacgazgazdálkodási rendszerben különbséget kell tenni reál- és névleges ~ között. A névleges ~ a pénzegységben kifejezett munka~; a reál~ az adott ~összegért vásárolható anyagi javak és szolgáltatások mennyisége. A ~eket egyéb jövedelmek (pl. szoc. juttatások) is kiegészíthetik. A munkás gazd. és szoc. helyzetének megítélése szempontjából a reál~ a mérvadó. Fontos megkülönböztetés még a bruttó~ és nettó~. Az utóbbi úgy keletkezik, hogy az előbbiből (a fizetésből) levonjuk az adókat, a társad-biztosítási összegeket és a társad. testületeknek juttatott hozzájárulásokat. Beszélhetünk még idő~ről, amit a munka időtartama szerint állapítanak meg, és teljesítmény~ről, amit a végzett teljesítmény alapján számolnak el, beleértve az ezért kapott jutalmakat, prémiumokat is. II. János Pál figyelemre méltó megkülönböztetése az egyéni és a családi ~. Az utóbbi a családfönntartó olyan fizetése, melyből családját tisztességesen el tudja tartani és a családanya gyermekei nevelésének rovására nem kényszerül pénzt keresni. Dem. orsz-okban a ~ek kialakítását a munkaadók és a munkavállalókat képviselő szakszervezetek befolyásolják ált. érdekegyeztető tárgyalásokon, s végső, de jogos eszközként a sztrájkkal. Ennek lehetnek időlegesen kellemetlen anyagi hatásai, összességét tekintve azonban helyes eszköz a társad. belső békéje - a belső párbeszéd - szempontjából. A ~ fontos feladata, hogy egyensúlyt teremtsen a mozgékony gazd. növekedés és a változatlan pénzérték között. Erre rendszerint megegyezések alkalmasak, de még így is csak egy-egy részter-en és rendszerint csak rövidebb időszakra hozhatók összhangba az ellentétes törekvések. Cs.I.-L.V.

Hörmann 1976:997. - KEK 2434.