bécsi dénár: az osztrák hercegek bécsi, s néhány más város (Krems, Enns) verdéjében készült dénárainak összefoglaló neve. - E pénzverés a 12. sz. végén kezdődött, amikor 13 latos (812 ezrelék) finomságú, 0,9-0,98 g súlyú, ám a 13. sz. 2. felétől 11 latos (687 ezrelék) finomságú és 0,78 g súlyú dénárok készültek. - Mo-on IV. Béla (1235-70) uralkodásának végén kezdtek forgalomba jönni a ~ok. Oka az volt, hogy a külkeresk. útvonala a karintiai irány helyett a Dunára helyeződött át. Uakkor a m. pénzverés nem tudott lemondani az évi beváltásból (→pénzújítás) származó jövedelemről, amivel szemben a ~ok állandó értéke előnyt és közkedveltséget biztosított. - A leletek tanúsága szerint e pénzek néhány kivétellel csak ÉNy-Dunántúlon és a DNy-Felvidéken terjedtek el, hangsúlyozva a dunai víziutat. Ennek az útnak a szerepét tanúsítják a szórványosan előforduló passaui és regensburgi dénárok is. A leleteinkben előforduló ~ok döntő többsége I. Albert (1282-1308) hg. verete, kisebb részben Ottokár (1250-76) és Rudolf (1276-81) dénára. A ~ok hazai forgalma 1325 u. ért véget az Anjouk pénzügyi reformjának következtében. G.I.

Luschin von Ebengreuth, Arnold: Wiener Münzwesen im Mittelalter. Wien u. Leipzig, 1913. - Hóman 1916:353. - Acta Archeologica Hungarica 1969:105. (Gedai István: Fremde Münzen im Karpatenbecken aus den 11-13. Jahrhunderten) - Koch, Bernhard: Der Wiener Pfennig. Wien, 1983.