Magyar Katolikus Lexikon > B > bányapolgárság


bányapolgárság: a →bányavárosok bányászattal foglalkozó polgárai. - A →bányaművelési monopólium részeként a kir. kiváltságos helyzetet biztosított a bányászoknak: városaikat szab. kir. rangra emelte, szabadalmakkal ruházta fel; a bányászok bárki birtokán szabadon kereshettek ércet, s az ily módon föltárt lelőhelyeket a kir-nak járó bányabér fejében a földesúr érdekeire való tekintet nélkül szabadon aknázhatták ki. A bányavárosi kategória tágabb volt, mint a sz. kir. városok köre, így a ~ jogai is változóak aszerint, hogy pl. szabadalmazott településen, egyh. v. földesúri birtokon termeltek-e. Ennek jelentősége akkor nőtt meg, amikor a kir. bányaművelési monopólium a földesúri lelőhelyek eltitkolásához vezetett. Az ezután fellendülő földesúri kiaknázás eredményeképpen szaporodtak el a nem kir. bányatelepülések. M.B.