🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > bábeli torony
következő 🡲

bábeli torony: az emberi gőg szimbóluma a Ter 11,1-9 alapján. - Építésének tört-e az őstört. befejező része. Az elbeszélésben a helyszín Sineár, a babilóniai síkság. A K-ről bevándorlók fölfedezték a téglaégetést, és kötőanyagul aszfaltot használva építkezni kezdtek. Elhatározták, hogy várost építenek, s a közepébe egy égig érő tornyot. - A ~ a forrásokban az E-temen-an-ki, 'ház, amely alapja az égnek és a földnek' nevet viseli. A Kr. e. 4. évezredben csak egy téglából épített magas terasz, amely a szentélyt védte az áradásoktól. A 3. évezredtől az építményt lépcsőzetes teraszokkal emelték egyre magasabbra, mígnem szinte az égig ért. Az újbabiloni időben Nabopolasszar és II. Nebukadnezar teljesen átépíttette, majd miután Xerxész lerombolta és Nagy Sándor lebontatta, széthordták a téglarablók. Mérete 91 x 91 x 91 m lehetett. Hérodotosz szerint 8 emelete volt. - A régészek kutatásai szerint a ~ nem egyéb, mint a sumer-babilóniai városépítés egy része. Ezekhez a városokhoz ui. hozzátartozott a lépcsőzetes piramis (zikkurat), melynek csúcsán szentély volt, körülötte szakrális épületek. - 2. A ~ elbeszélésének vallási tartalma van: a Jahve-hit nevében mond ítéletet a babilóniai művelődésről. A szt szerzőnek a ~, mely minden nagysága ellenére is a befejezetlenség látszatát keltette, a vízözön után az emberiség gőgjének megtestesülése, mely a nyelvzavart és a szétszóratást vonta magára büntetésül. - 3. Ikgr. Leggyakrabban építését és leomlását (vö. Jel 18) ábrázolták. Első fönnmaradt példája egy 11. sz. elefántcsont antependium (Salerno). A gótikus műv. fölhasználta a témát az építési munkák bemutatására is. Az előtérben néha megjelenő uralkodó a tornyot építtető Nimród kir. (J. Flavius). Legismertebb ábrázolása id. P. Brueghel: Bábeli torony c. képe (Bécs, Kunsthistorisches Museum). A ~ építésének kk. tipológiai párja a Szentlélek eljövetele, ill. a pünkösdi nyelvcsoda. T.I.

Mitteilungen der Deutschen Orientgesellschaft 1932:15. (Fritz, R.: Die Darstellungen des Turmbaus zu Babel in der bildenden Kunst) - BL:121. - Kirschbaum I:236.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.