Budai jogkönyv: a középkori budai városi jogot tartalmazó 15. századi kódex, a magyar városi jog történetének legbecsesebb emléke. - Bevezetésből, fejezetekre osztott jogi szabályokból és függelékből áll. Zsigmond uralkodásának idején két részben írták: első fele 1413, a második 1421: készült el, függeléke 1510 e. íródott. Az összegyűjtött szabályok a 13. sz-ig visszanyúló hagyományt rögzítettek. - A bev-ben a helyes városkormányzásról és a tisztségviselőkről szól. 64 fej. a város kormányzásáról, 100 fej. a kereskedők, iparosok és egyebek foglalkozásáról, 138 fej. a városi igazságszolgáltatásról, 38 fej. az idegen kereskedők és Buda viszonyáról rendelkezik. A függelékben közli az 1453: kiadott pékszabályzatot, 1500-ból a sz. kir. városok listáját és az árumegállító jogról Buda és Pest városa között 1502-03: folyt vitát. - Forrása a Sachsenspiegel, a 'Szász tükör' (1230 k.), egyes fejezetei szóról szóra megegyeznek a magdeburgi és hallei joggal. Emellett a Schwabenspiegel, a 'Sváb tükör' (1275 e.) szabályai is fölbukkannak, a keresk-re vonatkozó szabályok Bécs városjogára emlékeztetnek. - A városjog egy egész m. jogcsaládnak alapja lett: 1265: Komárom, 1347: Kassa nyerte el a budai jogot. 1364: az orsz. vásárt adományozó levelet másoltatta le Nagy Lajos a brassóiak részére. M.B.