Magyar Katolikus Lexikon > B > Brazília


Brazília, Estados Unidos do Brasil, República Federal do Brasil, Brazil Szövetségi Köztársaság: szövetségi köztársaság Dél-Amerikában. - Határai: Peru, Kolumbia, Venezuela, Guayana, Suriname, Fr. Guayana, Atlanti-óceán, Uruguay, Argentína, Paraguay, Bolívia. Ter-e: 8.511.965 km², főv-a Brasilia. Hiv. nyelve a port. - Fölfedezésének tört-ét pontosan nem ismerjük. Állítólag 1492: port. hajósok már elérték partjait, 1500. IV. 24: Pedro Alvarez Cabral a port. kir. nevében vette birtokba, s a Szt Keresztről nevezte el. 1527: Santa Cruz do Brazilnak kezdték nevezni a brazil fáról, mely az orsz. első keresk. cikke volt. - 1531: 12 kapitányságra osztották. Mivel az indiánok gyenge munkaerőnek bizonyultak, s a helyhez kötöttséget sem bírták, néger rabszolgákat kezdtek behurcolni Ny-Afrikából. ~ban kevés fehér nő volt, ezért a port-ok néger, ill. indián nőket vettek feleségül; utódaik a mulattok, ill. meszticek. 1549: kir. helytartóságot szerveztek. 1580: sp., 1640: ismét port. gyarmat lett. 1808-21: a Napóleon elől menekülő port. kir. ~ban tartózkodott; a port. birod. főv-a Rio de Janeiro volt. 1822: a trónörökös elszakította ~t Port-tól, s császársággá nyilvánította. 1889: ~ szövetségi közt. lett. Tagállamai: Acre, Alagoas, Amapá, Amazonas, Bahía, Ceará, Espirito Santo, Goiás, Guanabara, Maranhão, Mato Grosso, Minas Gerais, Pará, Paraná, Paráibá, Pernambuco, Piaui, Rio de Janeiro, Rio Grande do Morte, Rio Grande do Sul, Rodonia, Roraima, Santa Catarina, São Paulo, Sergipe. - Az első misszion-ok port. ferencesek, 1549: jezsuiták, 1580: sp. karmeliták, 1581: bencések voltak. A 17. sz. közepéig munkájuk a partvidékre és a folyók mentére korlátozódott. Az első 50 évben sok misszion. lett vt. az emberevő indiánok között. Nehézséget okozott az indiánok többnejűsége, s a port. hatóságok pol-ja, mely szembeállította egymással a különböző missz. rendeket. 1759: →Pombal rendeletére 670 jezsuitát űztek ki ~ból, s a többi misszion-t is üldözni kezdték. 1874-89: a liberális szkm. kormány indított újabb üldözést. 2 pp-öt bebörtönöztek. 1891: szétválasztották az Egyh-at és az államot. 1900 óta az Egyh. szabadon élhet. 1939: nemz. zsin-ot tartottak.

- Érsségei és ppségei: ~ kezdetben Funchall (Madeira) érsségéhez tartozott. 1551: São Salvador da Bahía, 1676: Olinda e Recife, São Sebastião do Rio de Janeiro, 1677: São Luis do Maranhão, 1720: Belém do Pará, 1745: Mariana, São Paulo, 1826: Cuiabá, Goiás, 1848: Porto Alegre, 1854: Diamantina, Fortaleza, 1892: Curitiba, Manaus, Nitero, Paraiba, 1895: Vitória, 1900: Maceió, Puoso Alegre 1902: Teresina 1907: Campanha, Uberaba, 1908: Botucatu, Campinas, Florianópolis, Ribeirao Preto, São Carlos, Taubaté, 1909: Natal, 1910: Aracajú, Corumbá, Montes Carlos, Pelotas, Pesqueira, Santa Maria, São Luís de Cáçeres, Uruguaiana, 1913: Araçuai, Barra, Caetité, Ilhéus, 1914: Cajazeiras, Crato, 1915: Caratinga, Porto Nacional, Sobral, 1916: Guaxupé, Penedo, 1918: Garanhuns, Luz, Nazaré, 1922: Barra do Pirai-Volta Redonda, Campos, 1923: Petrolina, 1924: Belo Horizonte, Juiz de Fora, Santos, Sorocaba, 1925: Bragança Paulista, Lábrea, Valença, 1926: Jacarezinhó, Ponta Grossa, 1927: Joinville, Lages, 1928: Assis, Marajó, 1929: Jaboticabal, Rio Preto, 1931: Juruá, 1933: Bonfim, 1934: Caxias do Sul, Mossoro, Xingu, 1937: Lorena, 1938: Limoeiro de Norte, 1939: Caicó, Caxias do Maranhão, 1940: Rondonópolis, 1941: Amargosa, Oliveira, 1942: Leopoldina, 1944: Oeiras-Floriano, Parnaíba, Piracicaba, 1946: Petrópolis, 1948: Caruaru, 1949: Campina Grande, 1950: Lins, Tefé, 1951: Passo Fundo, 1952: Marilia, 1954: Santo André, Tubarão, 1955: Patos de Minas, Sete Lagoas, 1956: Afogados da Ingazeira, Goiânia, Governado Valadares, Jatai, Londrina, Maringa, Uruaçu, 1957: Campo Grande, Dourados, Januária, Óbidos, Vacaria, Vitória da Conquista, 1958: Aparecida, Cahoeiro de Itapenirim, Chapecó, Divinópolis, Palmas, São Mateus, 1959: Campo Mourao, Jales, Patos, Rui Barbosa, Santa Cruz do Sul, Toledo, 1960: Bagé, Brasília, Estância, Nova Friburgo, Nova Iguaçú, Presidente Prudente, Propriá, São João do Boa Vista, São João del Rei, Teófilo Otoni, 1961: Frederico Westphalen, Iguaçú, Santo Ângelo, Uberlândia, 1962: Bom Jesús da Lapa, Feira de Santana, Juazeiro, Mogi das Cruzes, Palmares, Palmeira dos Índios, Paracatu, Paranaguá, Teixeirá de Freitas-Caravelas, Viana, 1963: Crateús, 1964: Apucarana, Bauru, Floresta, 1965: Guarapuava, Itabira-Fabriciano, 1966: Anápolis, Ipameri, Itumbiria, Jundiaí, 1967: Livramento de Nossa Senhora, 1968: Bacabal, Caçador, Itapera, Paranavai, Rio do Sul, 1971: Brejo, Cruz Alta, Erexim, Franca, Itapipocá, Paulo Afonso, Quixadá, Rio Grande, São João Batista em Curitiba degli Ucraini, Tiaungá, 1973: Barretos, Cornélio Procópio, Umoaramá, 1974: Alagoinhas, Picos, Registro, 1975: Joaçaba, 1976: Campo Maior, Limeira, União da Vitória, 1977: Coroatá, 1978: Cascavel, Fos do Iguaçu, Itabuná, Jequié, Três Lagoas, 1979: Barreiras, Carolina, Diamantino, Formosa, Guajará-Mirim, Irecê, Humaitá, Marabá, Pinheiro, Ponta de Pedras, Porto Velho, Roraima, Rubiataba-Mozarlândia, Santarém, Santissima Conceiçãon do Araguaia, 1980: Ducue de Caxias, Guarabira, Itaguai Macapá, Novo Hamburgo, Parintins, São Gabriel da Cachoeira, Tocantinópolis, 1981: Abaetetuba, Almenara, Balsa, Bom Jesús do Gurgueia, Bragança do Pará, Guiratinga, Guarulhos, Jardim, Miracema do Norte, São Jos do Grajaú, São José dos Campos, São Luis de Montes Belos, São Rajmundo Nonato, 1982: Barra do Garças, Ituiutaba, Sinop, 1983: Cãndido Mendes, Ji-Paraná. - Prelatúrái: 1925: Lábrea, 1928: Marajó, 1931: Junuá, 1934: Xingu, 1950: Alto Solimões, Tefé, 1952: Cametá, 1956: Cristalândia, 1957: Óbidos, 1958: Acre, Purus, 1961: Rondonópolis, 1963: Itacoatiara, Coari, Borba, 1969: São Félix, 1978: Coxim. - Nullius apátságai: 1948: Nossa Senhora do Monserrate do Rio de Janeiro, 1968: Claraval. - 1951: Rio de Janeiróban a saját ordinárius nélküli K-i rítusoknak, 1971: Nossa Senhora do Libano em São Paulóban a maronitáknak, Nossa Senhora do Paraiso em São Paulóban a melkitáknak alapítottak ppséget.  **

LThK II:649. - Földünk 1978:312. - Kiss 1978:127. - NCE II:762. - AP 1990.