Magyar Katolikus Lexikon > B > Brassó


Brassó, Corona, Kronstadt, Stephanopolis, v. Brassó vm., (Brașov, Ro.): Erdély egyik legjelentősebb, a 13. sz: kialakult szász városa. 1234: Corona, 1252: Brasau. A →német lovagrenddel érkezett telepesek alapították. - 1. vára, a Brassovia a Cenk hegyen már az Árpád-korban a D-erdélyi határvédő lánc része volt. A tatárdúláskor (1241-42) elpusztult, de újjáépítették. Kir. vár volt. 1421 nyarán portyázó török sereg jelent meg falai alatt. A várost védő szász és székely csapatokat szétverték, majd feldúlták ~t, a Barcaságot és Fogaras vidékét. A ~iak közül csak a Cenk hegyen lévő erődítménybe menekültek kerülték el a halált v. a török rabságot. Az erődítményt a ~iak később Hunyadi János engedélyével lebontották, köveit a város erődítésére használták fel. - A Fortyogó hegyen is állt egy vár, melyet a hagyomány szerint a ném. lovagok építettek. 1421: a törökök elpusztították. - Ezután kezdték építeni azt a várat, melyet Petru Rares vajda 1529: elfoglalt. 1600 u. alakították ki mai formáját, a fellegvárat: négyszög alaprajzú, sarkain ol. bástyákkal. 1849: maroknyi őrsége 2 hónapig védte az oroszokkal szemben. Ma is teljesen ép. Magát a várost is fal övezte 32 toronnyal és 7 bástyával. A fal nagyrészt áll. - 2. ~ templomai és plébániái. a) Szt Lénárd-kápolna. Brassovia várának 2 bástyával védett kapuja fölött állt. 1050 e. építették. Egyhajós, félköríves sztélyű volt, lapos mennyezettel. A 13-15. sz: újjáépítették. Szolg-át bencések látták el, a várfalakhoz 6 cellát építettek. Lebontását 1455: Széchy Dénes azzal a feltétellel engedélyezte, hogy Szt Lénárd tiszt. a Mária-tp-ban állítsanak oltárt. - b) Fekete templom. 1211 u. Nagyboldogassz. tiszt. sztelték. Mivel kicsinek bizonyult, 1383: új tp. építésébe fogtak, mely 1440-50: készült el. A sztély a tizenhatszög 9 oldalával zárul. Boltozata legalább 6 boltszakaszos volt, de beomlott; új boltozatát 3 pillérpár tagolja. A 3 egyenlő magasságú hajót 5 nyolcszögű pillérpár választja el. Az 1689. évi tűzvész után, amikor a Fekete tp. nevet kapta, a hajó boltozatát 1714: pótolták lapos megoldással. A mellékhajók karzatainak boltozata a tűzvész után is gótikus bordázattal, de barokkos díszítéssel készült. 2 tervezett tornyából csak a Ny-i épült fel. 4 díszes oldalkapuja van. 24 csúcsíves ablakának mindegyikét más-más mérmű díszíti. Berendezését a 18. sz: pótolták. - A tp. 1399-től ismételten búcsúengedélyt kapott. 1450: a plnos a törökök okozta károk kijavításának költségeire a búcsúengedély megújítását kérte, amit V. Miklós meg is adott. 1474: IV. Sixtus engedélyezte, hogy a plnos 15 gyóntatót állítson be a Sarlós Boldogassz-t megelőző és követő 2-2 napra és az ünnepre, hogy a hívők a búcsút elnyerhessék. - ~ 1392-ig tiszta r.k. volt. Ekkor a Fekete tp. építéséhez g.kel. „bolgár” munkások jöttek, és letelepedtek a városban. 90 évig csak imaházuk volt. 1484: fakpnát építettek. 1512: Neagoe Basarab vajda kőtp-ot épített nekik, melyet 1583: a moldvai vajdák adományából bővítettek. - 1544: a lakosság zöme ev., kisebb része ref. lett. Bethlen Gábor idejéig erős unit. egyhközs. is volt, de Keserűi Dajka János ref. pp. térítése nyomán 1662:, amikor Háromszéken 62 unit. egyh-at tettek ref-sá, a ~i is ref. lett. 1677: Apafi Mihály Sepsiszékből rendelt ref. papot ~ba. Az ev-ok 7 kk. tp-ot birtokoltak. 1716: a Szt János-, 1718: a Szt Péter és Pál tp-ot vissza kellett adniuk a kat-oknak. - 1547: →Honterus utasítást adott, hogy „a faragott és festett meséket” távolítsák el a tp-okból. E tp. berendezését már 1544:, amikor a város ev. lett, kidobták, és a pléb. megszűnt. A főoltárt egy nagy feszülettel hamarosan visszaállították. A tp-ban 22 mellékoltár volt, melyek 1689: elégtek. A tűzvész után épített oltárt 1865: újjal cserélték ki. - c) Szt Bertalan plébánia az erdélyi egyhm. barcasági főesp. ker-ében. 1211 u. alapították. Szt Bertalan tp-át, mely ~ legrégibb tp-a, legendája szerint 3 árva leány építtette (kiket a főoltár alatt temettek el), ezért Árvaleány-tp-nak is nevezték. A hagyomány szerint a tatárdúlás (1241-42) előtti 1. plébtp. a Gespreng('Forrás')-hegy alján állt. Mai formáját 1250 k. nyerte. A kerci építőisk. első alkotásai közé tartozik. 3 hajós, kereszthajója a kerci mintát követi. Sztélye a nyolcszög felével, az oldalapszisok egyenesen záródnak. A sztély négyszög boltozása 6 süveges beosztással eredeti. 19. sz. felújítása utána a kk. torony ledőlt, 1840-42: építették újjá. A falba épített sztségháza a legszebb késő gótikus munkák közé tartozott. Csúcsíve fölött, a keresztvirág tetején fészkében fiókáit tápláló galambot faragtak ki. A renoválás alkalmával megsemmisült. - d) Szt Péter és Pál plébánia. A barcelonai kápt. 1323: engedélyezte ~ban domonkos rház létesítését. Ekkor épült a tp. is. A domonkosok helyét 1500 k. ferencesek foglalták el. 1544 u. az ev-ok gabonaraktárnak használták a tp-ot és a ktort. 1711: alapították újra a pléb-t a ferencesek; 1718: a jezsuiták kapták meg. A tp-ot felújították és 1776: építették a mai plébtp-ot. A kk. tp-ból semmi sem maradt meg. - e) Szt Márton-tp. A fellegvár Ny-i részén 1235: épült. Az obszerváns ferenceseké volt mindaddig, míg át nem vették a domonkosok ktorát. Harangja 1521-ből való.

- 7. Keresztelő Szt János konvent és tp. A ferences hagyomány szerint a reformáció előtt a klarisszáké volt. A ferencesek 1509: telepedtek meg a városban; építkezni kezdtek, de 1529: a lutheránusok a szerz-eket megölték. Akiket a helyükre küldtek, azok 1534: elhagyták a várost. 1688: mint táb. lelkészek tértek vissza a ferencesek, ill. Csíksomlyóról és Esztelnekről jártak ~ba misszionálni. 1718: J. L. Königsegg és J. Tige főtisztek szavára megkapták a domonkosok egykori Szt Péter és Pál konventjét és tp-át. Az 1717: kötött megegyezés értelmében egy kolozsvári konventért és tp-ért és a v. ~i klarissza épületekért a Szt Péter és Pál konvent épületeit átadták a jezsuitáknak, s 1724: költöztek be. - A tp. építési adatait nem ismerjük. Az 1689. évi tűzvész után megújították. 1713-tól jezsuiták használták, 1718: újra leégett, 1724: a ferencesek kapták meg és építették újjá. - 3. Szerzetesházak: a) domonkosok 1323-1542. A barcelonai nagykápt. 1323: konv. alapítását engedélyezte. 1327: a p. Salamon ~i ispánt felszólította a domonkosok támogatására. 1342: Szt Péter és Pál ap-okról nev. ktoruk misealapítvány fejében egy malom felét kapta. 1514: 14 pap, 6 klerikus, 2 újonc és 10 konverzus képezte a konv-et, amelyhez a háromszéki Heraly is tartozott mint „locus”, vagyis kisebb ház néhány szerz. számára. 1542: a szerz-ek elhagyták a várost. 1575-ből származó följegyzés alapján 70 kódex és nagyszámú nyomtatott kv. volt a ktor birtokában. - c) ciszterci nővérek 1388-1530/41. A Fekete tp. terén álló Szt Katalin-kpna ciszt. rektorát 1388: említik először. 5 jámbor nő a kpna mellett házat épített és a ciszt. rendhez csatlakozott a kerci apát felügyelete alatt. Később a kpnát igazgató ciszterciek konyhai, kerti munkára és takarításra akarták kényszeríteni a nővéreket, s mivel nem egyeztek bele, elűzték őket, sőt az apát elvette szerz. ruhájukat és kiközösítette őket. Ekkor a bencésekhez csatlakoztak. A p. megbízásából eljáró Seifrid erdélyi knk. a nővérek javára döntött: a ház őket illeti, visszatérhetnek a ciszt. életmódra, minden ellenük hozott ítélet érvénytelen és az apát köteles alkalmas szerz-eket küldeni a kpna igazgatására. 1406: a p. e határozatot megerősítette. 1474:, amikor a kerci apátság megszűnt, a nővéreket a szebeni prépsághoz csatolták, de kpnájuk élén 1509-39: ciszt. szerz. állt. - d) Az egyhközs. 1895: a ferences nővéreknek épített zárdát. A nővérek kezdetben betegeket ápoltak, 1899-től tanítottak, 1930-tól el., polg. isk-t és internátust vezettek. - III. Iskolái: 1. a kk. pléb. isk. 1540 k. az ev-oké lett. Tannyelve 1840-1919: ném. 1851: főgimn. - 2. Az első gimn-ot 1700: a jezsuiták alapították és vezették. 1773: megszűnt, 1837: r.k. gimn-ként újra megnyitották (→Brassói Római Katolikus Gimnázium), 1871: 8 o. főgimn. lett. 1945: működött. 1918: r.k. fiú polg. isk-t alapítottak, mely a 20-as években beolvadt a főgimn-ba. - IV. Nyomdászata. ~ban 1539-től volt nyomda. Johannes Honterus, 1549-57: Valentin Wagner, 1583: Georg Greuss vezette. 1557: cirill betűs műhelyt is nyitottak, Coresi, 1565: Calin, 1567: Lorint, 1586: Serban vezette. 1638: a Hermann, 1693: a Seuler, 1798: a Schobeln, 1833-1948 ?: a Gött ny. működött. - Kat. sajtója: 1911-13: Batthyaneum, 1918-37: Brassói Kat. Tudósító. 1919-36: Erdélyi Tudósító, 1930-33: A Kereszt, 1940-44: Egyhközs. Tudósító. H.F.-**

Gerecze II:255. - Schem. Trans. 1913:58. - György 1930:138. - Varjú 1932:24. - Schem. Steph. 1947:43. - Vártúrák III:516. - Hervay 1984:80. - Erdély tört. 1986. I:352. - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:79. - Kiss 1987:92. - Lestyán 2000. I:36.