Magyar Katolikus Lexikon > B > Brassó vármegye


Brassó vármegye: a történelmi Magyarország Románia ill. Nagy-Küküllő, Háromszék, Fogaras vármegyék által határolt része. - Ter-e 1499 km². Fő folyói az Olt és a Tatrang. Középső része a Barcaság. Székhelye Brassó. Az 1876:36. tc-kel →Brassó vidékéből (az 1860: →Fogaras vidékhez csatolt Szúnyogszék, Vledény, Zernest és a törcsvári uradalom nélkül) szervezték. 1919: 24 közs-e volt. - Pléb-k az erdélyi egyhm-ben: Brassó (Fekete tp., Szt Bertalan, Szt Péter és Pál), Tükrös; 1 g.k. filia a gyulafehérvár-fogarasi, 31 g.kel. par. az erdélyi, 12 ev. gyül. a tiszai, 15 az erdélyi, 2 ref. az erdélyi, 1 unit. filia a kolozsvári egyhker. része; az izr-knak 2 akv. ker-e volt. - Lakói 1880: 83.929, 1890: 86.777, 1900: 92.589, 1910: 35.372 m., 29.542 ném., 35.091 rum.; 11.886 r.k., 979 g.k., 35.585 g.kel., 42.901 ev., 6854 ref., 1441 unit., 1503 izr., össz. 101.199. - Mo. 63 vm-je közül ~ ter-ileg a 60., népességileg az 56., népsűrűségét tekintve (1910: 68/km²) a 24. - 1899-1913: kivándorolt 9422 fő, visszavándorolt 2354 fő, a végleges 7068 kivándorlót tekintve a vm-k között a 39. - Az 1920. VI. 4: aláírt →trianoni béke teljes egészében Ro-hoz csatolta. 88

Pallas III:655. - Edelényi 1928:694.