Magyar Katolikus Lexikon > B > Borsod-Gömör vármegye


Borsod-Gömör vármegye, 1945. jan.-1949. dec. 31.: közigazgatási terület Észak-Magyarországon. - 1945: az 526/1945 ME. sz. rendelet (1938:34. tc.) hatályon kívül helyezése után a 4330/1945 ME sz. rendelet újra egyesítette →Borsod vármegyét →Gömör és Kishont vármegyének a →trianoni békében Mo-nak hagyott részével. ~hez csatolták Abaúj vármegyéből a tornai járást és Ongát, Zemplén vm-ből a girincsi és sajóhídvégi körjegyzőséget, Gesztelyt, Harnádkakot, Hernádnémetit, Kesznyétent; Heves vm-hez csatolták Andornaktályát, Balatont, Bélapátfalvát, Borsodszentmárton, Ostorost és Újlétát; Szabolcs vm-hez Tiszagyulaházát. 1945: Diósgyőrt és Hejőcsabát Miskolchoz csatolták, 1949: Ózd városi rangot kapott. 1949: az edelényi, mezőcsáti, mezőkeresztesi, mezőkövesdi, miskolci, ózdi, putnoki és sajószentpéteri járásban, 3644 km²-en, 387.167 fő lakott. Székhelye Miskolc. - 1950: 4343/1949. sz. rendelet ~t →Borsod-Abaúj-Zemplén megye részévé tette. Ba.J.

Borsod-Abaúj-Zemplén m. tört. helységnévtára, 1870-1983. Szerk. Seresné, Szegőfi Anna. Miskolc, 1983.