Magyar Katolikus Lexikon > B > Borsod vármegye


Borsod vármegye: a történelmi Magyarország Gömör, Abaúj-Torna, Zemplén, Szabolcs, Hajdú és Heves vármegyék által határolt része. - Ter. 3428 km². Fő folyói a Tisza és a Sajó. Székhelye Miskolc. - A honfoglaláskor az Örsur nemzetség szálláster-e, lakossága a honfoglalás után a helynevek tanúsága szerint m. - A vm. 1. ispánja, Borsod, a vár névadója, Géza fejed. v. Szt István korában élhetett. ~ ter-e az országhatárig terjedt, végleges határait →Torna vármegye kialakulásával a 14. sz. elején kapta. A 10/11. sz: besenyők, a 11/12 sz: úzok települtek ~be. Egyházszervezetileg kezdettől az egri egyhm-hez tartozott. 11. sz: az Abák Százdon, a 12. sz: a kirné Boldván, az Örsur nemzetsége Kácson, a Miskolc nem Tapolcán, 1232 u. az egri pp. Bélháromkúton alapított monostort. A tatárok (mongolok) 1241. IV. 11: a Sajó parti Muhi mellett verték szét IV. Béla seregét. ~ 69 helységéből 16 elnéptelenedett, Százdmonostor csak nevében éledt újjá. 1285: a II. tatárdúláskor a boldvai ktor pusztult el. 1248: megkezdődött a kővárak építése: Cserépvár, Csorbakő, Dédes, Diósgyőr, Éleskő stb. 1332-35: a pápai tizedjegyzékben a borsodi espséghez tartozó 91 pléb. neve található. ~nek a 14. sz. elején kb. 240 faluja volt. Egyh. birtokosai a 15. sz: a bélháromkúti apátság (Apátfalva vidékén 18 falu), a felsőtárkányi karth-ak (Noszvaj, Zsér), az egri prépság (Noszvaj), a dédesi pálosok (5 falu), a diósgyőri pálosok (3 falu), a tapolcai bencések, a gombaszögi pálosok és a váradi kápt. (Miskolc és környéke), a ládi pálosok (a Sajó alsó folyásánál 18-28 falu és város részei), az egri kápt. (Palkonyától a Tisza mentén Eger vidékéig Bogács, Paszád, Szomolya végpontokkal 18-20 falu), az egri ppség (uezen a tájon 8 falu), az esztergomi érsség (Verebély). Mohács előtt 13 vára, 13 mezővárosa, 250 helysége, 235 főbb birtokosa volt. Főispánjai rendszerint a diósgyőri várnagyok v. kapitányok. 1566: Dédest és Diósgyőrt a törökök bevették, 1596. X. 26-28: a mezőkeresztesi csata után Miskolcot is elfoglalták. ~ 1687-ig hódolt ter. 1707. VI. 18: az ónodi ogy. a Habsburg-házat megfosztotta a m. tróntól. Az 1807:29. tc., ill. az 1812:5. tc. Szőlőske, Cegléd, Tihamér, Almagyar, Felnémet és Bekölce helységeket ~től →Heves vármegyéhez csatolta, cserébe kapta ~ Egerfarmost, Ivánkát, Szőke (v. Szívhalom) pusztát és a kistállyai zúgómalmot. 1850: az önkényuralom Andornakot, Kistállyát és Felsőtárkányt Heves, Domaházát és Sikátort →Gömör és Kishont vármegyéhez, Abaújból Ongát ~hez csatolta. Az 1881:63. tc. →Zemplén vármegyéből Külsőböcsöt juttatta ~nek, az 1884:7. tc. Tornaszentjakabot →Abaúj-Torna vármegyéhez, Felsőtárkányt Heves vm-hez csatolta, az 1907:51. tc. Miskolcot tvhat. jogú várossá tette, mentesítve a vm. joghatósága alól. - 1919: 177 közs-e volt, közülük 13 több mint 2000 lakosú. 55 r.k. egyhközs. az egri, 6 filia a kassai, 11 g.k. par. az eperjesi, 1 g.kel. a karlócai egyhm., 4 ev. gyül. a tiszai, 87 ref. a tiszáninneni egyhker. része; az izr-knak 11 akv. ker-e volt. - Lakói 1782: 134.223, 1869: 193.707, 1880: 193.839, 1890: 216.794, 1900: 255.194, 1910: 281.871 m., 2379 ném., 4115 szl.; 160.699 r.k., 14.086 g.k., 7299 ev., 88.856 ref., 18.346 izr., össz. 289.492. - Mo. 63 vm-je közül ~ ter-ileg a 39., népességileg a 23., népsűrűségét tekintve (1910: 80/km²) a 11. - 1899-1913: kivándorolt 23.797 fő, visszavándorolt 7313 fő, a végleges 16.481 kivándorlót tekintve a vm-k között a 18. - Az 1923:35. tc. Gömör és Kishont vm. Mo-nak maradt részét →Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven ideiglenesen összevonta. Az 1928:9. tc. Zabart és az elcsatolt Tajti Mo-nak maradt határrészét →Nógrád vármegyébe kebelezte. Az ózdi járásbeli Hangony, Susa, Szentsimon és Uraj 1918: Gömör és Kishont vm-hez tartozott. 1938. XI. 2: az I. →bécsi döntéssel visszacsatolt Gömör és Kishont vm. falvait ismét ~be szervezték. Az 1938. XI. 15: tartott rendkívüli közgyűlésen Gömör és Kishont mint önálló vm. jelent meg, s a 9330/1938. ME. sz. rendelet XII. 22-ével megszüntette a ~ vm. jellegét. Az újra önállósult ~ közigazgatási beosztása lényegében a régi maradt az edelényi, mezőcsáti, mezőkeresztesi, mezőkövesdi, miskolci, ózdi és sajószentpéteri járással. - ~ lakói 1941: 378.303 m., 272 ném., 240 szl., 165 rum., 210 rutén, 2103 cigány, 2324 egyéb; 225.476 r.k., 19.625 g.k., 226 g.kel., 8657 ev., 109.809 ref., 105 unit., 970 bapt., 16.997 izr., 164 egyéb vall., össz. 382.324. - 1945. I: az 526/1945. ME. sz. rendelet az 1938:34.tc. hatályon kívül helyezése alapján a 4330/1945. ME. sz. rendelettel Borsod és a Mo-nak maradt töredék Gömör és Kishont vm-t →Borsod-Gömör vármegye néven egyesítette. 88-Ba.J.

Csánki I:161. - Borovszky Samu: ~ tört. Bp., 1909. - Borsod, Gömör és Kishont vm. Szerk. Csikvári Antal. Uo., 1940. - Edelényi 1928:666. - Kovács Béla: Ez egri egyházmegye tört. 1596-ig. - Györffy I:735.