Magyar Katolikus Lexikon > B > Bonifác


Bonifác, Szt (Crediodunum, Wessex, Britannia, 673 k.-Dokkum, Friesland, 754. jún. 5.): vértanú, Germánia apostola. - Családi neve Winfrid volt. Az exeteri és a nhutschellei ktorokban nevelkedett; ez utóbbiban kezdett tanítani. Baráti kapcsolatban volt Szt Aldelmus malmesburyi apáttal. 3 társával 716: elindult ősei, a szászok misszionálására. Éppen ebben az időben lázadt fel a frízek fejed-e, Radboch és a frankok elleni háborújával lehetetlenné tett minden missz. tevékenységet. Szt Willibrordnak is vissza kellett húzódnia egy ktorba, és Winfrid jobbnak látta, ha visszatér Nhutschellébe. 718: újra elindult, de előbb Rómába ment, hogy missz-jához p. felhatalmazást nyerjen. II. Gergely p. szívesen fogadta, s több hónapig maga mellett tartotta, majd 719. V. 15: elbocsátotta. Winfrid az előző nap sztje, Bonifác vt. nevét vette fel, s ettől kezdve csak ezt a nevet használta. É felé vezető útján kis ideig Liutprand longobárd kir. udvarában tartózkodott, majd Bajoro-on és Türingián át érkezett a frank birod-ba. Ekkor értesült Radboch haláláról, ami a fríz missz. új lehetőségét jelentette. 2 v. 3 é. Willibrord mellett volt. 721: már sok ezer pogány megtéréséről küldhetett jelentést a p-nak. II. Gergely ekkor magához kérette és 722. XI. 30: pp-ké szent., de nem egy egyhm., hanem egész Germánia számára. Annak jeléül, hogy csak a p-tól függ, a Róma környéki (ún. suburbicarius) pp-ök esküjét tette le. 723: Martell Károlytól menlevelet kapott, s most már p. és kir. támogatással végezhette missz. munkáját. Hessenben különös jelentőségű tette volt, hogy kivágta Geismar mellett a pogányok szt tölgyfáját, és anyagából Szt Péter tiszt. kpnát épített. A közelben alapította a fritzlari ktort. 724: Türingiába ment, ahol É-on a szászok pogánysága, D-en a frankok pol. zűrzavara tette tönkre a korábbi missz. eredményeit. Türingiai missz-jának (724-731) legnagyobb eredménye - sok tp. építése mellett - a Gotha melletti Szt Mihály-ktor megalapítása, amely a kerség fellegvára lett. Szt ffiak és nők jöttek utána hazájából, és ~ rájuk bízta egy-egy új alapítását: Lullus utóda a mainzi érsségben, →Burchard a későbbi würzburgi pp., Denehard állandó követe Rómában, Wigbert a Szt Mihály-ktor apátja; Lioba Tauberbischofsheim, Tekla Kitzingen és Ochsenfurt apátnője lett. ~ leghíresebb ktora a fuldai alapítás (744), amelyet szintén tanítványára, Sturmiusra bízott. III. Gergely 732: palliumot és felhatalmazást küldött ~nak, hogy ppségeket alapítson, azaz szervezze meg az egyh-at a misszionált ter-eken. 738: Rómába ment, hogy pontosan megismerje a p. elgondolásait. 739: mint p. legátus tért vissza. Először Bajoro-ban tartott zsin-ot, majd érs. rangra emelte Salzburgot, és a szász Jánost tette meg érs-nek, Regensburgnak, Freisingennek és Passaunak újra pp-öt adott, majd Freisingenből továbbment Hessenbe és Türingiába. 741: Hessen számára Buraburgot, Türingia számára É-on Erfurtot, D-en Würzburgot tette ppi székhellyé. É-Bajoro-nak Eichstättet adta ppségül. A buraburgi és az erfurti ppség ugyan hamarosan megszűnt, de Nagy Károly idejében Buraburg helyére Paderborn, Erfurt helyére pedig Halberstadt lépett mint ppi székhely, s így a Germániának adott egyhszervezet tartósnak bizonyult. 741 u. a frank kir-ok (Ny-on Karloman, K-en Pipin) támogatták ~ot a frank egyh. reform ügyében. Zsin-okat tartottak, 742: és 744: Karloman, 744: Pipin, majd 745: együttesen. Ezeken ~ elnökölt mint p. legátus. 745: az ált. frank zsin-on megválasztották ~ot kölni érs-nek, hogy egy vezetés alá kerüljön a germán, frank és fríz missz. 747: ~ átment a mainzi székre, amelyből ekkor lett érsség. 751: megkoronázta Pipint, 753: koadjutorává tette Lullust. Ezután a Willibrord halálával félbemaradt fríz missz. befejezéséhez fogott. Végighajózott a Rajnán, és nagy sikerrel prédikált. 754/55 telét Utrechtben töltötte, de tavasszal újra elindult. Sok pogányt megkeresztelt, és már a bérmálásra készítette elő őket, amikor Dokkum közelében fanatikus pogányok megtámadták a szállásán, és 52 társával együtt megölték. Először az utrechti szegyh-ban, majd Lullus kérésére a fuldai ktorban temették el. - Ikgr. Ált. pp-ként, a bencés ktorokban apátként is ábrázolták (a legkorábbi a Codex Aureus fedőlapján, Nürnberg, 983-990); a kk. kőszobrászat legismertebb ~-figurája az erfurti dómban látható (1320-30). Az erfurti dóm üvegablakain van egy ~-képciklus (1410 k.). - Attrib-a: kv., bárd, fejsze (utalás a 723: kivágott tölgyfára), tp-modell, kard, karddal átszúrt kv. (az evangéliumos kv-vel védekezett, amikor kardokkal támadtak rá), róka. - A szabók védősztje. Ü: jún. 5. **

Schnürer, Gustav: B. Mainz, 1909. - LThK II:591. - BS III:308. - Kirschbaum V:427. - Sachs 1980:69.

Bonifác, OSB (†1007 k.): vértanú. - Asztrikkal jött a csehországi Brewnowból Mo-ra. Pécsváradon szerz., majd Asztrik utódaként apát. A Botond törzs térítése közben a pogányok halálosan megsebesítették. **

Csóka I:269. - Hevenesi 1988. - SzÉ 1993:768. - Puskely 1994:33.

Bonifác (10-11. sz.): püspök. - A semat-ban Katapán és Buldus pp-ök között 2. egri mpp-ként említik, de székének betöltési éve nélkül. Sugár forrásemlítései szerint 1019: vsz. egri mpp., utóda vsz. Buldus. 88

Mendlik 1864:99. (2.) (é.n.) - Gams 1873:367. (2.) (1019: pp.) - Schem. Agr. 1975:11. (2.) - Sugár 1984:18.

Bonifác, OFM (14. sz.): püspök. - 1324-1332. VI. 3: a szardíniai Sulci pp-e, XXII. János 1332. VI. 3: áthelyezte a korbáviai ppségbe. A MA-ban csak az áthelyezés napján említik, s innen került a sulci ppségre. - Széke Korbáviában 1340: üres, utóda 1341: Brebiri László OFM. T.E.

Mendlik 1864:121. (1340: pp.) - Gams 1873:399. (5.), 837. - Eubel I:208, 468. - Schem. Z-M. 1916:29. (6.) - Szt Ferenc 1926:460. - Schem. Jug. 1974:427. (1332-?: korbáviai pp.)