🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Boglár
következő 🡲

Boglár (1928-ig Belovits) Lajos, 1940. V. 16–: vitéz (Lesencetomaj, Zala vm., 1891.–Pozsony, 1945.): konzul. – Neje Rátz Anna, fia Lajos (1929–2004) néprajztudós. Nevelőapja Brattán József fogtechnikus. Bpen Keleti Keresk. Akad. majd a Közgazd.tud. Karon végzett és drált, az I. vh-ban a dunai monitorokon szolgált. 1921: a Külügymin-ban konzuli irodatiszt, 1926–28: a milánói főkonzulátuson, 1928–41: a Sao Paulo-i (Brazília) konzulátuson irodatisztként (1936. VI. 30–: konzuli irodafőtisztként) a konzulátus vez-je. M. isk-kat szervezett, 1939: expediciót vezetett Közép-Braziliába. 1941–44: köponti szolgálatban a főigazg. irodán, 1943. VII. 1–: irodaig., 1944. III. 1: konzuli igazg. tanácsos a pozsonyi követségen. – Írásai: Délamerikai M. Újs. (Magyar Lajos álnéven )– M: Brazíliai magyarok. Sao Paulo, 1938. – Magyar világ Brazíliában. A múlt századtól 1942-ig. Bp., 1997. – Álneve: Magyar Lajos. 88

MTC 1929–44. – Tapolcai Újs. 1929. I. 27. (Diplomáciai pályán egy tapolcai fiú); 1929. II. 3. (Brazilia); 1932. VII. 23. (Dr. ~ itthon van); VII. 24. (Braziliai konzul Tapolcán); 1939. IV. 29. (Egy beszéd tengeren túlról) – Pritz 1994:518. – Veszprémi életr. lex. Veszprém, 1998: 84. (+Bratislava!) – Nagy 2000:114. (s.v. Boglár Lajos) – Tapolcai életr. lex. Tapolca, 2000:30. Kép.