🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Bodrog vármegye
következő 🡲

Bodrog vármegye: közigazgatási terület a középkori Magyarországon a Duna-Tisza közén. - É-on a Duna jobbpartján átnyúló Fejér vm., K-en a kun Halas szék és Csongrád vm., D-en Bács vm., Ny-on a Duna határolta, kb. a mai Baja-Szabadka-Zombor háromszögben. A honfoglalás után a Botond nemzetség szállásbirtoka. A 11. sz-tól kir. vm. Bodrog vár központtal. A tatárdúlást 1241-42: 52 falujából 26 élte túl, É-i részén kunok is megtelepedtek. 1242-1340: 82 a bodrogi esperességhez tartozó falut ismerünk, nagyrészt a Vajas vize síkságán és halászó helyei környékén, határ- és személynevei szerint m-ok lakták. Egyh. birtokosai a 15. sz: a báttai apátság (Szeremlye város és 4 falu), a fejérvári kápt. és a cikádori apátság (3-3 falu), a bodrogmonostori ciszt. apátság és a bodrogszigeti pálosok Monostorszeg táján, a bácsi kisprépság és a kőszegi (Baranya vm.) pálosok Zombor vidékén 1-1, a coborszentmihályi pálosok 3-4 helységgel, a hájszentlőrinci prépság (a város és kb. 9 helység és puszta), a nyúlszigeti apácák (3 falu) és a kalocsai érs. (Arnat, Apatin, s legalább 15 falu). - Mohács előtt 7 vára, 12 városa, 213 helysége és 217 főbb birtokosa volt. 1514: a parasztháború, s a török betörések pusztították. 1541-1697: hódoltsági ter., az egri vilajethez tartozott. ~t a Helytartótanács 1730: →Bács vármegyével egyesítette; ezt a nevében is kifejeződő összevonást az 1802:8. tc. szentesítette. →Bács-Bodrog vármegye 88

Pesti I:219. - Csánki II:184. - Györffy I:695. (térképpel)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.