Biblia pauperum, Biblia picta (lat. 'szegények Bibliája', 'festett Biblia'): a 13. sz. végétől elterjedt könyvtípus, melyben Krisztus életét mint beteljesedett előképek sorozatát (→tipológia) írták le és illusztrálták. - A név vsz. a szegényebb papság számára készített szentíráskivonatból származik, mely azoknak a papoknak volt kézikv-e, akik a teljes Szentírást nem tudták megszerezni. A kk. a ~ nevet úgy is értelmezte, hogy a lélekben szegények bibliája. A ~ illusztrációi a tipológiai ismeretek gazdag forrásai. Összességükben a ~ok annak az óker. korig visszanyúló hagyománynak összefoglalásai, melyben a ker. műv. képrendszere kialakult. A ~ a 14. sz: keletkezett →Üdvösség tüköréhez hasonlóan gyakran adott mintát a →monumentális művészet képprogramjaihoz. - Az első ~ok szerzői vsz. ausztriai bencések voltak. A képek elrendezése: középen az úsz-i jelenet van, s rendszerint jobbról v. balról, ritkábban fölötte és alatta a 2 ósz-i előkép. Minden képhez 4 próf. tartozik. A korai példákon gyakori az antitípus kör formája (a legkorábbi ~ a St. Florian-i kz. Bécs, Nationalbibliothek). Később épületelemek keretezik a kép részeit. A 15. sz. végén a ~okat nyomtatva is kiadták (Főegyhm. Kvtár, Esztergom). **

Kirschbaum I:293. - Sachs 1980:46.