Magyar Katolikus Lexikon > B > Biblia illusztráció


Biblia illusztráció: a Szentírás szövegeit szemléltető, festett (→miniatúra) vagy nyomtatott kép. - Az ÓSz időszakában a képtilalom miatt ismeretlen. Az ÚSz idején a 4. sz-ig tekercseken (rotuli) a Biblia egy-egy kvét illusztrálták (Józsue-tekercs, Vat. Kvtár, 5. sz-i tekercs 10 sz-i másolata: a 10 m-es tekercsen filmszalagszerűen jelennek meg Józsue cselekedetei). A kódex forma megjelenésével vált lehetővé a teljes Biblia illusztrálása, de példája nem maradt fönn. A lit-ban olvasott szentírási részekből készült kódexek szövegcsoportosítása a ~ra is hatott. Legkedveltebb az ÓSz-ből a Pentateuchus, az Oktateuchus (Mózes 5 kve, Józs, Bír, Rut), a Kir. és a Zsolt., az ÚSz-ből a 4 evang. és a Jel. Jób kvét a szerz-ek számára elmélkedési kv-ként illusztrálták. A próféták illusztrálása ritka. Az ÚSz-i szövegeket tartalmazó kveket az evangélisták képeivel díszítették. - Az alapvető képmegoldásokat személyek v. jelenetek ábrázolására az 1. sz-okban megtalálták, a kk-i miniátorok ezeket másolták és variálták: a) A szövegbe beillesztett képek (Utrechti Psalterium, 9. sz.); b) A szöveg mellé illesztett képcsík (Grandvali Biblia, 840 k.); c) A szövegtől függetlenül elhelyezett képek egymás mellett v. egymás alatt (Quedlinburgi Itala töredék, 4. sz., a legrégibb fönnmaradt ~: Saul és Sámuel tört-e.); d) egész oldalas kép, mely már inkább az →auctorkép, a →dedikációs, ill. →szentkép rokona. - A teljes →bibliai kéziratokat az Ó- és ÚSz, ill. egy-egy nagyobb kv. kezdeténél címképpel illusztrálták. A 9. sz-ból fönnmaradt bibliák nagy része a róm. Falakon kívüli Szt Pál apátságból és a reimsi isk-ból való. Hispániában a 9-11. sz: teljes ~k készültek. Ném. nyelvter-en az uralkodók készíttettek ~kat (II. Ottó Aachen, Szt II. Henrik Bambergszámára). A 12. sz: a salzburgi kv-festő isk-ban készültek teljes ~k (Gumpert-Biblia, 12. sz. vége, 150 miniaturával). A gótika korában a nagyalakú ~val szemben az →iniciálét és a lapszéli díszítést kedvelték (Vencel Biblia, 1400 k.) - Az üveg- és táblaképfest. számára a ~ és a Biblia pauperum tipológiai szemléletével nagyon fontos forrássá vált. A kk-i városok kialakulásával jelent meg a ~ új formája: sok kép, rövid, aláírásszerű szentírási szövegekkel. A Bible moralisée a 13. sz: keletkezett és tipológiai összefüggésbe rendezi, s magyarázza a képeket. A Bible Historisée a ~val egyetemes történelmet mutat be: az ÓSz-ből elhagyta a →bölcsességi könyveket és a prófétákat, az ÚSz-ből →evangéliumharmóniát és apokrifokat illusztrált. - A 15. sz. ~i fa- és rézmetszet sorozatok rövid szentírási szöveggel (A. Dürer, Id. L. Cranach, ifj. Hans Holbein). - A nyomtatás korszakában az első ~k miniaturák reprodukciói. Luther bibliafordításának kiadásával kapott a ~ új lendületet, a legnevesebb ném. művészek készítettek ~kat. A 19. sz: neves illusztrátorok a →nazarénus festők, Joseph von Führich fametsző, Julius Schnorr von Carolsfeld (1850), Gustave Doré (1866). 20. sz: ~kat készített pl. Oskar Kokoschka (1916), Marc Chagall (1956). 1950 u. főleg gyermekek és az ifjúság számára készültek teljes ~k, ún. képes Bibliák rajzolt anyaggal (pl. F. M. Compagnoni, 1958, C. Rota-C. Gandolfo, 1976. Itália; m-ul: Képes Biblia, Bp., 1983.), v. bibliai tárgyú filmek képanyagából. **

Kirschbaum I:282. - Sachs 1980: 61. - Onasch 1980:51.