Magyar Katolikus Lexikon > B > Bet-Seán


Bet-Seán, Bet-San, Szkütopolisz: kánaáni város az Egyiptomból Damaszkuszba vezető út mentén. - Stratégiai fontossága miatt III. Tuthmószisz is említi egyiptomi szövegekben és az →amarnai levelekben. A Bír 1,27 ellenére Manassze örökrészének számított (Józs 17,11.16; 1Krón 7,29). Saul idejében még a filiszteusoké (1Sám 31,10; 2Sám 21,12: a filiszteusok ~ falára tűzték ki Saul holttestét). Salamon uralma alatt a 12 ker. egyikéhez tartozott (1Kir 4,12), később (nem tudni, mikor) elveszett Izr. számára. Sisák fáraó a meghódított, ill. kifosztott városok között említi. Kr. e. 218: III. Antiokhosz meghódította, és csak Kr. e. 107: került vissza a zsidók birtokába. Kr. e. 63: Pompeius idején az akkor hellénista város, Szkütopolisz fölszabadult, és a →Tízvároshoz csatolták. Ma Tell-el-hösn, közvetlenül az új izraeli településtől É-ra. - 1921-27: az ásatások bronzkori településre mutatnak. Már az első bronzkorból kimutathatók Egyiptom hatásának nyomai. A hikszoszok idején városállam lehetett. Kr. e. 1468: a megiddói csata után III. Tuthmószisz hódította meg, s 3 évszázadon át itt székelt az egyiptomi helyőrség; volt vára és 2 tp-a. Ebből az időből fönnmaradt 4 sztélé, közülük 2 I. Szeti, egy pedig II. Ramszesz korából, aki a várost megerősítette, és a régiek fölé 2 új tp-ot épített. Előkerült III. Ramszesz egy ülőszobra, s több vallástört. szempontból fontos tárgy. A hellén korszakból egy Dionüszosz v. Bacchus-tp. alapjait, az izraeliek ásatásai során egy róm. színházat és egy 5-7. sz. zsinagógát tártak föl. Ez utóbbinak szép mozaikpadlózatán kívül 1964: még egy másik mozaikot is megtaláltak. **

BL:153.