Magyar Katolikus Lexikon > B > Besztercebánya


Besztercebánya, Neosolium, v. Zólyom vm. (Banská Bystrica, Szl.): 1. város. Már a honfoglalás előtt bányászat folyt a ter-en. A 13. sz: a zólyomi kir. vár tartozéka. A várost thüringiaiak alapították. A tatárok 1243-44: elpusztították, 1255: már bányaváros. - 2. esperesség a v. esztergomi, majd besztercebányai egyhm-ben. Plébániái 1910: Badin, Donoval, Felsőmicsinye, Hájnik, Moticski, Óhegy, Radvány, Riecska, Tajova, Úrvölgye. - 3. plébánia. 1263: Byzterchebana. Tp-át 1255 e. Szűz Mária tiszt. sztelték. Az egykori várudvar közepén áll. Eredetileg egyhajós, gótikus kőépület, szentélyében háromoldalú apszissal, oldalán kápolnákkal a 15-16. sz-ból. Az 1761-es tűzvész után újból beboltozták. Középkori részletei: a torony földszinti csarnokában 13. sz. bordás keresztboltozat, a torony első és második emeletén román kettős félköríves ablakok, a harmadik és negyedik emeleten csúcsíves nyílású ablakok, a negyedik emelet D-i ablaka mellett kétfelől egy-egy szent kőből faragott domborműve; a D-i homlokzaton, a hajó és a sztély falán az eredeti csúcsíves ablakok nyomai. A tp.előcsarnokának s az ezzel egybeépült Krisztus Szt Teste-kápolnának külső falán két-két csúcsíves ablak s egy egyszerű csúcsíves nyílású ajtó. Az előcsarnok mellett balra, hálóboltozatos, csúcsíves fülkében Krisztus az Olajfák hegyén kődombormű a 16. sz. elejéről. A sztély D-i falának és az apszis támasztópilléreinek ormán alakos faragványok, Ipolyi szerint a hét föbűn. A szentély első két támasztópillére között, csúcsíves kőkeretben Szt András, a keret szamárhátívének két felén az Angyali üdvözlet kőszobra a 16. sz. elejéről. A tp. É-i homlokzatán, a sztély falán, három csúcsíves ablak halhólyagos mérművekkel. A D-i előcsarnok földszinti része csillagboltozatos, s falképekkel ékes. Fölötte oratórium csúcsíves hálóboltozattal, falain elmosódó falképek töredékei: Szt Sebestyén és Szt Kristóf. A főhajóból nyílik a Krisztus Szt Teste-kpna csúcsíves hálóboltozattal, Ipolyi Arnold által restauráltatva. Itt van Szt Magdolna festett, 15-16. sz. szárnyasoltára Szentjakabfalváról. - A tp. É-i oldalán nyílik a Szt Borbála-kpna kétszakaszos csillaghálós boltozattal, melynek bordavégződései, egy kivételével szenteket (Szt László, Szt Adalbert, Szt Jeromos, Szt Márton s Szt Imre; Szt István) ábrázoló magas domborművű gyámköveken nyugszanak. A kpna É-i falán két halhólyagos csúcsíves ablak, a D-i alatt befalazott csúcsíves ajtókeret. A kpnában szárnyasoltár, szekrényében a Madonna, Szt Borbála és Jeromos szobrával, predellája mély fülkéjében Krisztus és a →tizennégy segítőszent domborműve. Szárnyainak mellsö lapján dombormízvek, hátsó lapjain festmények, oromdíszében a Kálvária szoborcsoportozata. Az oltárt 1502: fejezték be, vsz. →Lőcsei Pál műve. A Borbála-kápolna É-i fala mellett keresztelömedence, bronzból öntött, kehely alakú, áttört mízvü, karéjos talpán fantasztikus alakokkal, medencéjén egyszervút címerrel s az apostolok féldomborműveivel. Felirata szerint 1475: Jodocus mester műve. A kpna DK-i sarkában ajtó vezet a sekrestyébe, mely három szakaszra osztott, hálóboltozatos csarnok. Fölötte emeleti oratórium, Alamizsnás Szt János kápolnája a 16. sz. elejéről, háromszakaszos, hálóboltozatos, egymást körívekben metszö bordákkal s szép gyámkövekkel. A kápolna alapítója Glockniczer Mátyás volt. - A tp. osztatlan hajóját barokk félpillérek tagolják, mennyezetén Schmidt AntalMária életéből merített falképei. Az óriásifőoltáképét, Mária mennybemenetelét 1774: Kracker Lukács festette. - Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve 1840: ném., szl.; 1910: m., szl., ném. - Plébánosai: 1647-1773: a jezsuita házfőnökök voltak. - Filiái 1917: Göncölfalva, Hernánd, Kisélesd, Majorfalva, Olmányfalva, Rudló, Szentjakabfalva, Zólyomnémeti, Zólyomszászfalu. - Lakói 1840: 2964 r.k., 1910 ev., össz. 4874; 1910: 6235 r.k., 182 g.k., 35 g.kel., 2814 ev., 248 ref., 2 unit., 1260 izr., össz. 10.776; 1991: össz. 85.030, m. 590 (0,69%); 2001: össz. 83.056, m. 446 (0,54%). - 4. A várbeli Szt Kereszt tp. Eredetileg kéthajós, csúcsíves tp., É-i hajójában háromoldalú apszissal. Egy régebbi Szt Mihály-kápolna helyén a 15. sz: épült, a 18. sz: gyökeresen átalakították s újból boltozták. - 5. jezsuita tp., rendház és koll. 1647: telepedett meg a r. ~n. 1688: rházat, 1694: koll-ot nyitottak. Tp-ukat Xavéri Szt Ferenc tiszt. szent. Egyhajós, dongaboltozatos, 18. sz-beli, kőből és téglából falazott épület, két csonkatoronnyal, a hajó hosszában kétfelől oldalkápolnákkal s emeleti galériákkal. - 6. iskolái. A kk. isk. 1915-re ev. főgimn-má fejlődött. A r.k. gimn. fenntartója 1650: a JT, 1780: a Tanulm. Alap. Kisgimn-ként nyitották meg, 1161: 6 o-os lett. 1705-11: szünetelt, 1716: ismét 6 o-os. 1780: főgimn. 5 tanárral. 1806: 6, 1850: 4, 1855: 8 o-os gimn. 1887: 332, 1909: 333 tanulója volt. Menzája 1899: 37, 1909: 44 tanulót látott el. - Az irgalmas nővérek 1919-ig r.k. polg. leányisk-t tartottak fenn. - 7. egykori Szűz Mária-búcsújáró hely. Esterházy Pál említi, hogy ~ 14. sz. tp-ának „oltárára igen szép Boldogságos Szűz képe tétetett”. Bocskay felvidéki hadjáratakor a tp-ot a prot-ok elfoglalták, de a kegykép csodálatos módon megmaradt, s a 17. sz. végén újra a kat-oké lett. Búcsújárása megszűnt. →Óhegy, →Radvány. - 8. 1578-tól ~n nyomda működött. - 9. püspökség. →besztercebányai püspökség. **

3. Némethy 1894:384. - Schem. Neosol. 1912:25. - Divald 1999:431. - 5. Rupp I:656. - Gerecze II:1065. - Garas 1955:160.- Velics II:1199. - 6. Mészáros 1865:56. - Wutz 1887:16. - Vajda 1900:40. - Kalmár 1910:15. (alapítva 1648) - 7. Esterás 1696:119.