Magyar Katolikus Lexikon > B > Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia


Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia (1056 Bp., Március 15. tér 2.): az esztergomi, 1993. V. 31-től az esztergom-budapesti főegyhm. pesti-belső esp. ker-ének Vigadó tér, Vörösmarty tér, Deák Ferenc u., Deák Ferenc tér, Károly, Múzeum, Vámház krt., Duna által határolt területe. - A kk-ban, jóllehet a váci egyhm. ter-én volt, kir. alapítása miatt exempt pléb. A török időkben is működött. A hívek gondozásában a pléb. pasztorációján kívül részt vettek a domonkosok és a ferencesek is. 1686 u. vitatottá vált a fejlődő város egyhjogi hovatartozása. Althann Mihály Frigyes váci pp. igényével szemben a p. Esztergomnak ítélte. A város szabadon választotta plnosát. 1703-10: jezsuiták, 1756-61: piaristák vez. a pléb-t. 1880: kegyura Bp. szfőv. - A plébániai magyar iskola Pest török alóli fölszabadulása után azonnal megindult, s főleg a szerz-ek sokat tettek a m. nyelvért. - ~ első, román tp-át a pesti révet biztosító róm. erőd D-i falához csatlakozó 11. sz. Nagyboldogassz-kpna helyére építették. Falmaradványai a D-i toronyban ma is megvannak. Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) csarnokos szentélyű, gótikus, háromhajós tp-ot építtetett, amit Mátyás kir. (ur. 1458-90) É-i és D-i oldalkápolnákkal bőv.Az ún. „Mátyás oratórium” megmaradt. Rövid ideig török mecset, a hódoltság alatt Pest egyetlen tp-a. A tör. hódoltság után 1686: a sztélyt befedték, a hajót és a homlokzatot 1725-39: barokk stílusban állították helyre, majd a kórust klasszicista stílusban bőv. -Főoltárképét 1735: Barzien János festette. A tp. összeforrt a város életével, céhek és egyes-ek sorra állították benne oltáraikat. 1872 u. az orsz. jellegű vallásos események helye a budai Nagyboldogasszony tp. marad, Bp. szfőv. tp-ának azonban ~ tp-át tekintik, harangja az ún. Polgármester harang. 1805: új főoltárt építettek, a régi (klasszicista) Rákoskeresztúrra került. Az 1945: tönkrement főoltár (Steindl Imre tervezte) helyébe szárnyasoltárt állítottak Molnár C. Pál képeivel. - A tp. 1756: működő harangjait 1690, 1695: (300 font), 1723: (800 font), 1726: (650 font), 1739: (2400 font), 1740: (1850 font) öntötték. A maiakat 1927: 70, 1928: 160 cm átm. (Polgármester harang) Szlezák László; 1927: 130, 1928: 50 cm átm. Walser Ferenc öntötte. - Org-ját (3/57 m/r, op. 446.) 1895: a →Rieger gyár építette, 1929: átépítette (op. 2376), 1992-: Virágh Endre karnagy tervei alapján a Váradi és Fia cég bővíti. - Plébánosai: 1235: Acatius, 1318: Concilinus, 1332: Péter, 1398: Babocsay Gergely, 1413: János, 1480: Nagyrévi András, 1506: Jakabffy János, 1537: Pesthi Ferenc, 1686: Makay György, 1688: Nagy János, 1690: Putanicz János, 1695: Kolocsányi György, 1699 Nedeczky Ferenc, 1703: Mayrhauser Lambert SJ, 1704: Örtl Frigyes SJ, 1705: Baranyi Pál SJ, 1709: Ambler Tamás SJ, 1710: Cini János, 1712: Wellenzon János, 1743: Herich Ferenc, 1752: Erdős István Piar, 1754: Mucz Sebestyén Piar, 1755: Fontani Eduard Piar, 1757: Linkis Antal Piar, 1760: Cörver János Piar, 1761: Weingruber János, 1763: Tóth István, 1809: Pfingstl Mihály, 1819: Schönbach József, Feichtinger Domonkos, 1846: Sámuel Alajos, 1850: Simunchich Ignác, 1854: Szántófy Antal, 1861: Schwendtner Mihály, 1885: Romeiser József, 1895: Kirner Károly, 1904: Bakács János, 1923: Bednárz Róbert, 1945: Balázs Lajos, 1950: Babócsa Endre, 1957: Tóth Alajos, 1958: Halász György, 1966: Gerőfy Béla, 1984: Bárdos Ferenc, 2001: Osztie Zoltán. - Lakói 1948: 15.446 r.k., össz. 23.280 (a Piar. Gimn-ban 2446 tanuló); 1997: 8000 r.k., össz. 12.000. - 1997: nyílt meg az Angolkisasszonyok Ward Mária Kat. Ált. Isk-ja. - 2000. XI: a ~hoz tartozik a 221. sz. Anonymus cserkészcsapat. - A ~ ter-én lévő templomigazgatóságok: →Belvárosi Kisboldogasszony (Egyetemi tp.), →Belvárosi Szent Anna (szerviták), →Belvárosi Szent Mihály (angolkisasszonyok), Alcantarai Szent Péter (→pesti ferencesek). Bárdos Ferenc

Némethy 1894:48. - MEN:38. - Garas 1955:162. - Schem. Strig. 1982:289. - Patay 1982.

Paur János György cikke szerint ő vezette a tp. építését, és a tp. kriptájába, az általa adományozott Szűz Mária-mellékoltár alá temették el (a forrás nem derül ki, nem a ML III.!)