Magyar Katolikus Lexikon > B > Bartók


Bartók István, Barthok (Debrőd, Abaúj vm., 1610 k.-Nagyszombat, 1666. márc. 19.): fölszentelt püspök. - A gimn-ot Alamócon a jezsuitáknál végezte. 1637: lett a Pázmáneum növ-e. 1644: pozsonyi knk., 1645: Püspöki (Pozsony vm.) plnosa. 1647. V. 28: esztergomi knk., Nagyszombatban szem. rektor. 1650. II. 6: barsi, 1651. V. 31: nógrádi, 1652. II. 10: gömöri főesp. és pécsváradi apát. 1655. I. 17: zólyomi főesp. 1663. VII. 19: nagyprép., majd érs. helyn. és 1664. I. 23: tinnini fszt. pp. - M: Beniczky Péter: Magyar rhithmusok. Nagyszombat, 1664. Kiad. - Szelepcsényi György: Istenes Énekek. Ismételten kiadta. - Utóda a tinnini széken 1668. I. 16: Christophorus de Rojas y Spinola. 88

Szinnyei I:647. (szkopiai és tinnini pp.) - Zelliger 1893:31. - Pallas II:696. - Némethy 1894:485. - Kollányi 1900:264. (ppségeit nem említi!) - LD (s.v. Barthok)

Bartók István (Eger, Heves és Külső-Szolnok vm., 1850. aug. 18.-Jászberény, 1892. febr. 1.): gimnáziumi tanár. - 1873: pappá szent. Egerben kp., 1879: Jászberénybe került, ahol hittant, ném. nyelvet és irod-at tanított. Cikkei: Tájékozó (1879), Egri Egyhm. Közl. (1874-78), Kat. Szle (1879), az egri Irod. Szle (1876-87) c. lapokban. - Fm: Ibolyaszál. Ipolyi Arnold pp-ké szent-ére. Költ. Eger, 1872. - Pázmány Péter. Uo., 1878. - Vallásszabadság, v. egyh. és áll. Uo., 1879. - A pálinkaivásról. A m. nép számára. Jászberény, 1879. - Betűjelei 1876-tól: -k.-n. (Irod. Szle). 88

Szinnyei I:648. - Koncz 1892:32. - Kat. Egyh. Közl. 1892:5. sz. - Heves vm. 1910:364.

Bartók Lukács (19. sz.): nyomdász. - 1837-71: a kolozsvári kat. Lyceumi Nyomda vez-je. Amikor a m. kormány 1849 elején arra kényszerült, hogy székhelyét Debrecenbe tegye át, a budai →Egyetemi Nyomda fölszerelésének egy részéből kialakították az Álladalmi Nyomdát, amely ucsak a civisvárosba költözött. A pol. élet azonban nagyobb teljesítményt igényelt Debrecenben; ezt már sem a helyi, sem az áttelepült főv. nyomda nem volt képes kielégíteni, ezért Kolozsvárról kértek segítséget. I. 31: ~ vezetésével 12 tagú különítmény indult Debrecenbe a Lyceumi Nyomda két, és a ref. kollégiumi nyomda egy sajtójával, továbbá mindkét műhely nélkülözhető öntött betűivel. Ők állították elő többek között - a Martius 15 c. lapot és a Függetlenségi Nyilatkozatot. A hadiszerencse fordultával a kormány visszatért a főv-ba, és ~ embereivel VI. elején már újra Kolozsvárt volt. Bo.G.