Magyar Katolikus Lexikon > B > Barlaám és Jozafát


Barlaám és Jozafát, Sztek: egy 8-9. századi regényes elbeszélés főhősei. - A tört. alapja az indiai Buddha-legenda. A pogány Abenner kir-nak egy csillagjós azt jövendölte, hogy fia, Jozafát ker. lesz. Abenner, hogy ezt megakadályozza, földi javakkal elhalmozva, de a világtól teljesen elzárva neveltette. Jozafát mégis találkozott egy leprással, egy vakkal, egy öregemberrel és egy halottal, s az emberi nyomorúságtól megrendülve, a szt életű Barlaám remete tanítására ker. hitre tért. Apját is megtérítette, majd remeteként haláláig a pusztában élt. - A párbeszédekkel pergővé tett elb-t prédikációk mélyítik, példák, fabulák színesítik. A gör. változatot egy János nevű szerz. (a hagyomány szerint Damaszkuszi Szt János) írta a palesztinai Szába-ktorban a 8-9. sz. fordulóján. Ennek 12. sz. lat. ford-át vette át és terjesztette el a →Legenda Aurea. A 13. sz-tól számos nemz. nyelvű verses és prózai ford., földolgozás született. - M-ul a teljes legendát a Kazinczy-, a példák nagy részét a Lobkowitz- és a Bod-kódex őrizte meg. Belleczy Péter SJ 1631: iskoladrámát írt ~ról. - Ikgr. A K-i egyh-ban Barlaámot fehér szakállas öregnek, Jozafátot koronás ifjúnak ábrázolják (Volotovo, Novgorod m., freskó, 14. sz.). Ny-on ciklusokat készítettek ~ tört-éről (pl. G. Zainer 64 fametszete, Augsburg, 1476), egyes jelenetei a nyomtatott sztképeken is előfordulnak. - K-en a 13. sz-tól aug. 26-án, a RM-ban a 17. sz: nov. 27-én emlékeztek meg róluk. **

Katona Lajos: ~ legendája és a Bod-Kódex egy példája. Bp., 1905. - ~ és Szt Elek legendái. Összeáll. Vincze József. Uo., 1906. - BS II:789. - Kirschbaum I: 244; V: 313. - Sachs 1980:52.