Magyar Katolikus Lexikon > B > Barlád


Barlád, Bîrlad (Vaslui m., Moldva, Ro.): város Tekucs és Vaszló között, a Birlad folyó völgyében. - Moldva legrégibb városainak egyike, melynek kat. m-sága különösen sokat szenvedett és valójában teljesen elpusztult a tört. során. Az ásatások szerint már a 12-13. sz: állt itt egy földvár, ami azt jelenti, hogy a kunok is megülték. 1374: említik először, 1467: rövid időre Mátyás kir. is elfoglalta. Stefan cel Mare moldvai vajdától a 15. sz. végén vámszedési jogot kapott, ami élénk keresk-et teremtett. 1585: említik először m. lakosságát; ekkor még többségben lehettek. Kat. tp-áról 1592 óta tudunk. - A 17. sz: ~ igen sokat szenvedett az ellenséges hadaktól, járványoktól, a kat. m-ok még a paphiánytól is. Anyanyelvüket fokozatosan elvesztették. 1641: 160 kat. élt itt, de már kevesen tudtak m-ul. Lelki elhanyagoltságukra jellemző, hogy az őket meglátogató pp-nek azt sem tudták megmondani, tp-uk kinek a tiszt. van sztelve, s hogy ők maguk meg vannak-e bérmálva. Más forrásból tudjuk, hogy 28 lépés hosszú, 15 széles, szalmával fedett fa tp-uk a Szt Kereszt tiszt. volt sztelve. 1646: már volt egy kis fizetésű tanítójuk, aki az ünnepeket és a böjtöket kihirdette, m-ul énekelt és →posztillát olvasott. A tp. felszerelése kopott, szakadozott. 1650: már semmi felszerelése sem volt, a m-ok „barmok módjára élnek”, papjuk továbbra sincs, néha arra vetődik egy-egy misszion. v. a galaci páter. A 17. sz. végére a kat-ok közül egyre többen menekültek Erdélybe és Lengyo-ba. 1697: ~on Andreas Fabris pap szolgált, nem tudjuk meddig. A 18. sz: mindössze néhány kat. családról tudunk, azok egy része is Ny-ra húzódott; a Szeret körüli csángó családok közül többen innen származtatják magukat. Békésebb időkben m. mesteremberek telepedtek le ~ban, de isk. és pap híján hamar elvesztették m-ságukat. - Népességének alakulása mutatja gyakori pusztításukat: 1585: 100 m. ház, 1633: 15 kat. ház, 1638: 20 kat. ház, 1641: 160 kat. lélek, 1643: 120 kat. 1646: 150 fő, 1650: 30 m. család, 1654: 40 kat. ház, 1661: 71 kat., 1663: 20 kat. család, 1668: 100 kat. lélek, 1670: 50 lélek, 1682: 35 fő, 1686: kihalt, 1692: 3-4 család, 1696: 74 fő, 1697: 98 fő, 1770: 10 fő, 1842: 53 fő, 1844: 40 fő, 1851: 30 fő, 1857: 48 fő, 1868: 50 fő, 1930: a népszámláláskor 26.204 lakosból 257 kat. közül 186 vallotta magát m-nak. - A hányatott sorsú közösségnek soha nem volt pléb-ja. A 17 sz. 1. felében inkább Huszról, a sz. 2. felében Galacról járt ~ra időnként a pap, ha volt. A 18. sz: ismét a huszi plnos kereste föl gyakrabban, 1844-től a 20. sz. derekáig a több mint 80 km-re lévő Foksány filiája. Napjainkban ismét Huszhoz tartozik és van egy istentiszt. helyisége. H.P.

Jerney 1851:162. - Auner 1908:20. - Domokos 1987:572. - Benda 1989:805.