Magyar Katolikus Lexikon > B > Baranya vármegye


Baranya vármegye: a történelmi Magyarország Tolna, Somogy, Verőce és Bács-Bodrog vármegyék által határolt része a Duna-Dráva szögletben. Ter-e 5106 km². Székhelye Pécs. - A róm. korban Alsó-Pannónia, majd az avar, később a K-i frank birod. része. A honfoglaláskor Sopianae helyén óker. épületek álltak; vsz. kabarok ülték meg, esetleg téli fejed. szálláster. ~ kialakulásakor a Dráva mindkét parti alsó szakaszát foglalta magába az Alma (ma Almás) folyótól a Dunáig, D-en a bükkerdő borította Pozsega havasáig. Szt István kir. a főútvonal melletti Baranyavárat tette ispáni várrá. Pécsett ppséget, Pécsváradon bencés apátságot alapított. 1241: a tatárdúlás ~t elpusztította. Pécsett 1367: Nagy Lajos kir. egy-et alapított, mely 1543-ig létezett. 1401: Siklós várában tartották fogva Zsigmond kir-t. - 15. sz. egyh. birtokosai: a pécsi pp. (Pécs vár és város, Mohács városa és 27 helység), a pécsváradi bencés apátság (Pécsvárad vár, város és uradalom), a pécsi kápt. (Pécstől Ny, ÉNy-ra 24-25 helység), a nyul-szigeti apácák (17-19 helység), a fehérvári kápt. (Felszekcső város); kisebb birtokosok Pécs vidékén a pécsi apácák, pécsi ispotályosok, veszprémvölgyi apácák, pécs-vári Szt Szűz kpna, szentlászlói pálosok, cikádori apátság, zebegényi monostor; Pécstől DK-re a szenttrinitási apátság, Siklós vidékén a bajcsi pálosok, a szentgyörgyi (Körös vm.) karinges barátok; a Dráva mentén a valpói Szt Szűz-kpna, a Dráva mindkét partján az auránai perjelség; Pécstől Ny-ra a fejérvári keresztesek; ~ ÉK-i sarkában és a Drávaszögben a szekszárdi apátság. 19 vára, 27 városa, 922 helysége és 540 főbb birtokosa volt, főispánja a macsói bán. - 1526: a törökök Pécset kifosztották és fölgyújtották, II. Szulejmán 1543. VII. 20: elfoglalta, s a város 1868. X. 14-i visszavételéig szandzsák székhelye. A török hódoltság után a Drávától D-re nyúló ter-ei Verőce vm-hez kerültek. A hódoltság alatt és után horvátok és szerbek, a visszafoglalás után ném-ek telepedtek ~-be. 1780: Pécs sz. kir. város lett. 1850-60: az önkényuralom alatt a vm. alá rendelték; az ekkor ~hez csatolt somogyi szigetet - Sellyét és Okorágot - az 1876:33. tc. egyesítette ~vel. 1918. XI.közepén a szerb csapatok Pécs 71 km²-ét és ~ 2976 km²-ét a Duna-Pécsvárad-Hosszúhetény-Orfű-Bükkösd vonalig megszállták. Az ide menekült oktobrista és komm. emigránsok a helyi délszlávokkal 1921. VIII. 14: Petar Dobrovic elnökletével intézőbiz-ot. alakítottak és a →trianoni békében Mo-nak hagyott (1833 km² ~i, össz. 5677 km²) ter-re kikiáltotta a Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságot azzal a céllal, hogy azt Mo-tól elszakítva szerb vazallus állammá tegyék. A m. csapatok VIII.19-20-i bevonulásakor ezen „állam” létrehozói a megszállókkal együtt távoztak. A trianoni szerződés ~ből a Drávaszög 1143 km²-ét, a pécsi egyhm-ből 4 esp. ker-et a Szerb-Horvát-Szlovén Kirsághoz csatolt (az 1910. évi népszámlálás adataival): 1. alsómiholjáci esp. ker.: Alsómiholjác (5365 horvát, m.,), Marjanci (2456 horvát, ném.), Podgajci (3007 horvát), Radikovci (670 horvát, m., ném.), Sljivosevci (5237 horvát, ném.), Veliskovci (621 ném., horvát), Viljevo (3558 horvát, m.); 2. valpói esp. ker.: Bizovac (6201 horvát), Brodjanci (1376 horvát), Csepén (4447 horvát, szerb, m., ném.), Harkanovci (1135 horvát), Petrijevci (4286 horvát, m., ném.), Valpó (5730 horvát, ném., m. lakossal) Verőce vm-hez tartoztak; 3. dárdai esp. ker.: Baranyaszentistván, Bellye, Dárda, Hercegszőlős, Laskafalu, Lőcs, Petárda, Vörösmart; 4. baranyavári esp. ker.: Baranyabán, Baranyakisfalud, Baranyavár, Darázs, Dályok, Izsép, Kiskőszeg, Pélmonostor. Az alsómihojáci és valpói ker. az É-szerémi, majd az 1922: létrehozott D-baranyai ap. korm-ba, végül a diakóvári ppségbe került. A papok 1918: és 1941:, amikor Horváto. függetlensége kikiáltása után IV. 11: a honvédség a Drávaszöget visszacsatolta, 4 diakóvári horvát pap kivételével a helyükön maradtak. D-Baranyát dárdai járásként ~be kebelezték. 1944 nyárutóján a szerb csapatok elfoglalták D-Baranyát, a ném. lakosság papjaival együtt nagyrészt elmenekült. A pélmonostori Klein Tivadar plnost a szerbek halálra kínozták. A D-baranyai ap. korm. 1951-ig a pécsi pp. joghatósága alatt maradt, amikor XII. Pius p. Stefan Bäuerlein spp., ap. korm. kinevezésével a diakóvári egyhm-hez kapcsolta. 1969: a m. nyelvet vezették be a lit-ba a vörösmarti (2500 hívő) pléb-n, a karancsi (400), a laskói (600), az újbezdáni (600) és a nagybodolyai filiákban. 1991: a szerb-horvát háború idején D-Baranya lakossága részben Mo-ra menekült, házaikba szerbeket költöztettek.

- A Mo-nak maradt ~ gyarapodását szénbányái segítették. 1923: Pécsett kapott otthont az 1919: Bp-re menekült pozsonyi Erzsébet Tudegy. 1944. III. 9: Pécset elfoglalták az oroszok, de a háború ~ben csak 1945. III. 6-22: a drávai csatával fejeződött be. Az USA, SZU, NBr 1945. VII/VIII: potsdami határozatai alapján a Szövetséges Ellenőrző Biz. fölszólítására 1946. I: megkezdték az 1938-45: létezett náci szellemű Volksbund tagjainak, de más ném. nemzetiségűeknek is No-ba telepítését, helyükre a környező államokból elűzött, ill. nincstelen m-okat telepítettek. 1945: a hegyháti, mohácsi, pécsi, pécsváradi, siklósi, szentlőrinci és villányi járásra tagolt ~ nevét 1950:, a →tanácsrendszer bevezetésekor →Baranya megyére változtatták. - Lakói 1787: 175.016, 1869: 261.643 (és Pécs 23.863), 1880: 264.712 (és 28.702), 1890: 288.218 (és 34.067), 1900: 290.519 (és 42.252), 1910: 199.659 m., 112.297 ném., 392 szl., 30 rum., 5 rutén, 10.159 horvát, 13.048 szerb, 16.864 egyéb; 272.868 r.k., 233 g.k., 14.114 g.kel., 14.617 ev., 41.201 ref., 89 unit., 8832 izr., össz. 352.436. Mo. 63 vm-je közül ~ ter-ileg a 18., népességileg a 16., népsűrűségét (1910: 68/km²) tekintve a 23. - 1899-1913: kivándorolt 8585 fő, visszavándorolt 1248 fő, mellyel a végleges 7373 kivándorlottat tekintve a vm-k között a 42. Községeit 1903: törzskönyvezték. 1919: 357 közs-e volt, közülük Dunaszekcső és Mohács több mint 5000, 20 több mint 2000 lakosú. - ~ plébániái a pécsi, 23 g.kel. par. a budai egyhm., 7 ev. gyül. a dunán-túli, 81 ref. a dunamelléki egyhker. része; az izr-knak 7 akv. ker-e volt. - Lakói 1941: 280.495 m., 80.378 ném., 112 szl., 1911 rum., 93 rutén, 23.165 horvát, 6993 bunyevác, 344 szerb, 2416 cigány, 451 egyéb; 308.719 r.k., 794 g.k., 10.235 g.kel., 16.186 ev. 35.480 ref., 97 unit., 863 bapt., 5984 izr., 226 egyéb vall., össz. 378.584. 88

Baranya múltja és jelene. 1-2. köt. Szerk. Várady Ferenc. Pécs, 1896-97. - Csánki II:451. - Pallas II:624. - Edelényi 1928:666. - Reuter Camilló: ~ bibliogr. Pécs, 1934. - Pécs-baranyai ismertető. Szerk. Kalotai László. Pécs, 1934. - Dunántúli vm-k. Szerk. Szeghalmy Gyula. Bp., 1938. - Györffy I:247. (térképpel)